FACEBOOK

Lépésről lépésre halad a Debrecen

Lépésről lépésre halad a Debrecen
hozzászólás, 2011.09.28.

A feltörekvő, s a céljait szisztematikus munka révén elérni akaró Debrecen-Fujitsu helyzetéről, terveiről készített riportot Szabó Ferenc. A SportKlub online cikkét az alábbiakban ismertetjük.

Diapolo

A héten elrajtolt a vízilabda Vodafone Férfi OB I 2011/2012-es idénye, és ilyen kiegyensúlyozott, erős mezőnyre jó néhány éve nem akadt példa hazánkban. Több vidéki együttes kiválóan igazolt a nyáron, és nem titkolt vágyuk, hogy rendkívül szorossá tegyék az első osztály pontvadászatát. Az említett klubok egyike, a Debrecen-Fujitsu akár a szezon legnagyobb meglepetését is okozhatja, hiszen a hajdúsági alakulat komoly tervekkel, kiemelkedő játékoskerettel és az utóbbi évekhez képest erősebb anyagi háttérrel vág neki a hamarosan kezdődő bajnokságnak.

Ha minden úgy alakul, jövőre már nem csak a DVSC futballcsapata jut majd minden lelkes sportbarátnak az eszébe Debrecenről, hanem a vízilabda-együttes is, amely két évvel ezelőtt még csak a feljutásért küzdött, mostanra pedig eljutott oda, hogy az első osztály legjobb öt csapata közé szeretne kerülni, ami a nemzetközi porondra lépés lehetőségével is kecsegtet.

Nem a levegőbe beszélnek a hajdúságiak, hiszen a nyáron olyan komoly erősítésekre tettek szert, mint a LEN-kupa-győztes szerb center, Szasa Misics (FTC), az Universiade-első szerb kapus, Braniszlav Mitrovics (szintén FTC), valamint Tóth Zoltán a Ferencvárosból, illetve a Szegedről érkező korábbi KEK-győztes, Vindisch Ferenc és a tavalyi szezonban az ASI-ban pólózó Létay Krisztián. Rajtuk kívül még Hegedűs István (Pécs) és Nébald Olivér (Eger) is a cívisvárosba szerződtek, amelyek egytől-egyig jól csengő nevek egy nem is olyan rég még a másodosztályban vergődő csapat keretében, de a DVSE kétségtelenül legígéretesebb érkezője a kétszeres olimpiai bajnok Varga Tamás.

Az imént bemutatott díszes társaság Debrecenbe csábításához ígéretek bizonyára nem lettek volna elegendőek, így a klub új támogatók bevonásával az anyagi háttéren is erősített: a tavalyi húsz millió forint helyett, idén közel ötvenmilliós költségvetéssel dolgoznak. Mivel ez még mindig csak töredéke annak az összegnek, amellyel az élcsapatok gazdálkodnak, Varga Tamáséknak is visszább kellett venniük fizetési igényeikből. A célok eléréséhez nem elég azonban a megfelelő háttér és a minőségi játékoskeret. Szükség van egy remek szakemberre, aki az élmezőnybe vezeti a komoly terveket szövögető együttest, és aki rá tud venni egy olimpiai bajnokot, hogy szerződjön a vízilabda-hagyományairól egyelőre nem túl híres Debrecen-Fujitsuhoz.

Nos, ez végképp adott a hajdúsági pólócsapatnál, hiszen Gyöngyösi Andrásnál keresve sem találnának alkalmasabb személyt erre a posztra. A kiváló tréner korábban a Ferencvárosnál és a Szegednél is dolgozott. A zöld-fehérekkel Magyar Kupa-ezüstérmet ünnepelhetett, míg a Betonnal harmadik helyen zárt a 2005-ös bajnokságban, a LEN-kupában pedig kétszer vezette a legjobb négybe a vidéki együttest. A viharosnak mondható szegedi távozását követően ült le a Debrecen kispadjára. Amikor belekezdett a munkába, a gárda tizenhatodik helyen állt az OB II-ben, az idény végére pedig könnyedén jutott fel a csapattal az OB I/B-be. Már ugyanebben az esztendőben – a vártnál kicsit hamarabb – megkapta az együttes az első osztályban való indulás jogát. A cívisvárosiak kérelmét egyebek mellett azért fogadta el a Magyar Vízilabda-szövetség, mert garanciát vállaltak arra, hogy OB I-es színvonalú legénységet hoznak létre a 2010/2011-es szezonra, emellett pedig a sportág vezetői is nagyon fontosnak tartották a vízilabda fejlődését a hajdúsági régióban.

A DVSE vezetőedzője oroszlánrészt vállal a klub fejlesztésében, és egy blogbejegyzése szerint a Loki futball-csapatának Bajnokok Ligája-főtáblára jutásán buzdult fel annyira, hogy elhatározza: létre kell hozni egy OB I-es vízilabdaegyüttest Debrecenben!

- Valóban mozgatórugóként szolgált az, hogy a DVSC beverekedte magát a legrangosabb európai kupasorozat csoportkörébe, de persze az is közrejátszott, hogy épp nem ültem egyik csapat kispadján sem, és a debreceni vízilabda-gárda irányításában egy hosszú távú, a jövőben komoly célok elérésére is alkalmas projektet láttam
– emlékezett vissza Gyöngyösi András. – Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy a felnőtt együttes kiváló tavalyi szereplése után egyfajta pólós élet alakult ki Debrecenben, amit az is alátámaszt, hogy magas létszámú gyerekbázissal rendelkezünk. A mi dolgunk az, hogy az országnak ezen a részén ráleljünk a tehetséges fiatalokra, és elősegítsük a fejlődésüket. Regionális centrumot szeretnénk létrehozni Debrecenben és e tekintetben a legfontosabb teendő az utánpótlás-nevelés, amely az akadémiai jellegű képzés megjelenésével komoly változásokon megy keresztül. Eddig sikerült elérnünk azt, hogy létezik a városban egy stabil felnőtt csapat, a későbbiekben pedig az ifjúságra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Az elsődleges feladat az, hogy az OB II-es együttesünk fentebb lépjen egy osztállyal, és az OB I/B-ben versenyezzen, hiszen ez az alakulat a jövőben arra lesz hivatott, hogy tehetséges fiatalokkal lássa el az első csapatot.

Az akadémiai jellegű képzést Zubora Sándor is meghatározó előrelépésnek tekinti. A szakosztály-vezető és segítői azon dolgoznak, hogy jövő év szeptemberétől közép- valamint általános iskolák is csatlakozzanak a rendszerhez, és kialakuljon egy erős bázis a tehetséges fiatal úszók és vízilabdázók számára.

- Az egyesület a Debreceni Egyetemmel, a városi önkormányzattal és a helyi sportcentrummal karöltve szeretné kialakítani az akadémiai rendszert –
mondta Zubora Sándor szakosztályvezető. – Idén négy játékossal kezdtük meg a képzést, amelyben napi két edzés szerepel, és az iskolai tanrend igazodik a tréningekhez. Jövőre magasabb létszámmal, általános- és középiskolai tanítás keretein belül szeretnénk tovább dolgozni, ez ügyben több intézménnyel is tárgyalásokat folytatunk. Az úszókkal is kapcsolatban állunk, ugyanis közös célunk a gyerekbázis fejlesztése. Azt kívánjuk elérni, hogy egymás munkáját segítve a pólósok esetleges technikai hiányosság esetén az úszókkal is edzhessenek, valamint, hogy az uszodának arról a feléről is szert tegyünk tehetséges vízilabda-játékosokra. Minden bizonnyal a jövőben hatalmas segítségünkre lesz a július 1-jén életbe lépett új sporttörvény is, amelynek értelmében társasági-adókedvezményt kaphatnak az öt látvány-csapatsport (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, jégkorong, vízilabda) valamelyikét támogató vállalkozások. Ez az újítás komoly terhet venne le azoknak a szülőknek a válláról, akik sportoló gyerekeket nevelnek, gondolok itt az utazási költségekre, illetve a nívósabb tornákon való elindulásra.

Ezek szerint a cívisvárosban rendkívül fontos szerepet kap az utánpótlás-nevelés az elkövetkezendő években, és ebben nem csak Gyöngyösi András és Zubora Sándor látnak perspektívát, hanem a klub nyáron szerződtetett kétszeres olimpiai bajnoka is. Varga Tamás elárulta, hogy nem egy szezonra kíván berendezkedni a csapatnál, hanem annál sokkal hosszabb távra tervez.

- Eddigi tapasztalataim alapján úgy vélem, apránként, de jó ütemben halad a kitűzött cél felé vezető úton a Debrecen-Fujitsu –
mondta a Ferencvárosból érkezett játékos. - Komoly szakmai munka folyik, amelyből ha minden úgy alakul, nagyon szívesen kivenném a részem a későbbiekben. Akár négy-öt évre is megragadnék ebben a városban, és már régóta dédelgetett vágyam, hogy egyszer gyerekekkel foglalkozzak. Azt hiszem, nagyon sokat segítene a két olimpiai bajnoki cím, hiszen ebben a szakmában a tekintély a legfontosabb. Az a felfogás, amelyben Gyöngyösi András is edzi a csapatot, hatalmas fegyelmet igényel. Mindketten annak az elvnek a hívei vagyunk, hogy a pólósokba már ifjú korban „bele kell verni” az alázatot. Egy vízilabda-csapat akkor működik kiválóan, ha a két-három klasszis zseni mellett a tizenhárom alárendelt „katona”szívvel-lélekkel elvégzi a vízhordó szerepet, és mindent megtesz a győzelemért. Először ennek az alapjait kell letenni, aztán ha esetleg később a klub vezetésében is számítanának rám, nagyon szívesen tennék eleget a felkérésnek, és boldogan használnám fel a Debreceni Egyetemen elsajátított tananyagot, ugyanis sportszervezői szakos hallgató vagyok.

Kissé előre szaladtunk… Visszatérve a jelenbe, Varga Tamás bízik a jó szereplésben, viszont óva int mindenkit a túlzott elvárásoktól. A SportKlub szakértője, dr. Szabó Zoltán a hatodik helyre várja a hajdúsági csapatot, amellyel az olimpikon is egyetért. A DVSE az ötödik pozíciót vette célba a 2011/2012-es idényben, de Varga is eggyel hátrébb sorolná az együttest, amelynek a játékos szerint legfőképp anyagi okai vannak.

- Nagyon kemény felkészülésen vett részt a csapat a nyáron. Úgy érzem, tökéletes erőállapotban
vagyok, amelyre óriási szükségem lesz a szezonban, hiszen engem ide azért szerződtettek, hogy néhány perc pihenő mellett végigküzdjem a meccseket. Ez is azt mutatja, hogy nagyon sok mindennek kell összejönnie ahhoz, hogy az együttes jó helyezést érjen el. Bármilyen sérülés képes befolyásolni a teljesítményünket, ugyanis a kisebb költségvetéssel szűkebb játékoskeret párosul. Időre és nem utolsósorban még erősebb anyagi háttérre van szükség ahhoz, hogy a klub a legjobb négy közé kerüljön – vélekedett a DVSE harminchat éves vízilabdázója. – Sok helyen megfordultam pályafutásom alatt, így nagyjából tisztában vagyok a sportág hátterével. Nem panaszkodom, de nekem is vissza kellett vennem az eddigi igényeimből, ami a fizetésemet illeti. Családos ember vagyok, nem szerződhetek már csak úgy külföldre, hiszen ebben a korban a feleségem és a kislányom a legfontosabbak. Ez jelentette az ideigazolásom egyik okát, másrészt pedig nem a hatalmas kereseti lehetőség, hanem Gyöngyösi András személye motivált. Már régebbről ismerjük egymást, és ő az az edző, aki képes abba a csúcsformába hozni, melynek segítségével olyan teljesítményt nyújthatok, ami alapján Kemény Dénes esetleg bizalmat szavaz nekem a válogatottban. Rendkívül pozitív, hogy a csapat tavalyi költségvetése duplájára duzzadt az idei szezonra, de még körülbelül ugyanennyire lenne szükség ahhoz, hogy az ötödik helyen zárjunk. Lépésről-lépésre kell haladnunk, és ebben a munkában kulcsszerepet kap az egyetem, amely már eddig is segítőkész volt, és reméljük, a jövőben még inkább az lesz. Nem túlzás kijelenteni, hogy Magyarországon közel kétszáz millió forint kell a döntőbe jutáshoz. Ehhez azért még gyűjtögetnünk kell a támogatókat…

Fájó beismerni, hogy még ebben a komoly hagyományokkal rendelkező, sikeres sportágban is többnyire a pénz beszél, de bátran jelentkezzen, aki tud olyan csapatversenyt említeni a XXI. században, ahol nem az anyagiak dominálnak! Na, ugye… Mindenesetre valóban kissé pesszimistán csengenek Varga Tamás szavai a medencéből, ugyanis ehhez képest a parton már másképp gondolkodnak: Zubora Sándor jóval bizakodóbban fogalmaz, mikor a csapat anyagi hátteréről kérdezzük.

- Az OB I-ben induló klubok költségvetését figyelembe véve a DVSE erős középcsapatnak mondható jelenleg, ugyanis nagyobb támogatásban van részünk, mint az alsóházban helyet foglaló alakulatoknak, de mégis jóval kevesebből gazdálkodunk, mint a bajnokság élmezőnyéhez tartozó egyesületek – vélekedett a szakosztály-vezető. - Egy évvel korábban már bebizonyította a gárda, hogy a szükségesnél kevesebb pénzből is el lehet érni a nyolcadik helyezést, és idén is azon leszünk, hogy a pontvadászat végelszámolásánál a Debrecen újra előrébb helyezkedjen el a tabellán, mint a hazai egyesületek költségvetései alapján felállított rangsorban. Számunkra az önkormányzat és a Fujitsu mellett néhány kisebb-nagyobb cég támogatása jelenti a hátteret. Az egyetem is kiveszi a részét a csapatnak nyújtott segítségekből, bár jelentős anyagi terhek nem hárulnak az intézményre. Itt főképp sportösztöndíjakról van szó, de hosszú távú együttműködésre számítunk, amely a későbbiekben esetleg komolyabb támogatással is jár. Erős keret verbuválódott össze az idei szezonra, a város az ország egyik legszebb uszodájával rendelkezik, a támogatók sora pedig egyre csak bővül. Azt hiszem, nincs okunk panaszra, jó úton haladunk…

A szakember hozzátette, hogy ezek a pozitív változások nem jöttek volna létre, ha nem Gyöngyösi András irányítja a csapatot. A vezetőedző személye nem csak Varga Tamás számára jelentett okot arra, hogy a Debrecen-Fujitsuhoz csatlakozzon, hanem óriási befolyással volt a támogatói kör bővülésére is. A játékosként kétszáznegyven válogatottságot elkönyvelő edzőnek nagyon sokat köszönhet a sportág valamint a város is, és ha valaki, akkor ő tudja, hogyan kell kiküszöbölni az anyagi hiányosságokat egy klubnál, ha nagyobb tervet szövögetnek, mint amekkorát a pénztárcájuk megenged.

- Alulról kell elkezdeni építkezni, és onnan apránként haladni
– magyarázta Gyöngyösi András. - Azt hiszem, már az is óriási eredménynek számít, hogy tavaly nyolcadik helyen zárt a Debrecen, de ne gondolja senki, hogy én ennyivel megelégszem. Ez is egy résztáv volt az előttünk álló hosszú úton, a következő állomás pedig a nemzetközi szint elérése, amelyhez az ötödik pozíciót kell megszereznünk az évad végén. Nem foglalkozom azzal a kérdéssel, hogy ez a kitűzött cél idén reálisnak mondható-e, avagy sem. Azért kell minden nap dolgoznunk, hogy esélyünk legyen mindezt elérni. Majd akkor dőlök hátra elégedetten, mikor elmondhatom, hogy egy komoly, stabil, bajnokesélyes gárdát hoztam létre Debrecenben, és elérjük azt a támogatói szintet, amely ehhez szükséges. Tisztában vagyok azzal, hogy mekkora költségvetéssel dolgoznak ma az élcsapatok Magyarországon, de azt is tudom, hogy ha nem áll rendelkezésre a kellő összeg az álmok beteljesítéséhez, munkával kell pótolni a hiányzó részt. Már 2005-ben a Szegednél is feleannyi pénzből dolgoztunk, mint a Vasas vagy a Honvéd, és mégis képesek voltunk végül odaérni a dobogóra. Debrecenben is ehhez tartom magam, de persze igyekszünk a mai gazdasági helyzethez képest a legnagyobb támogatói rendszert kiépíteni. Ehhez a jövőben nagy szükség lesz a város segítségére, amelyre eddig nem lehet panasz. Addig is - amíg ekkora anyagi háttérrel működünk - nincs mit tenni, dolgoznunk kell kifulladásig!

Egyelőre nem tudni, hány esztendőre van szükség ahhoz, hogy bajnokesélyes csapatként emlegessék a Debrecen-Fujitsu együttesét, mindenesetre megsüvegelendő az az elkötelezett építkezés, amelyet Gyöngyösi András és Zubora Sándor végeznek a partról, valamint bizakodásra adhat okot a Varga Tamással felálló csapat munkája is a medencében. Annyi nézőt valószínűleg soha nem tudnak az uszodába csábítani, mint a DVSC futball-csapata az Oláh Gábor utcai Stadionba, de ki tudja? Talán néhány év múlva két-három debreceni gárda is képviselteti magát a Bajnokok Ligájában, különböző sportágakban. Annyi biztos, hogy kollégájával ellentétben Gyöngyösi András ott nem elégszik majd meg a csoportkörrel…

SportKlub online - Szabó Ferenc