FACEBOOK

Az év gólpasszával nyert a Rijeka

Az év gólpasszával nyert a Rijeka
hozzászólás, 2011.05.14.

Drámai meccsen kiegyenlített a horvát bajnokság döntőjében a Primorje Rijeka, miután szombat este hazai pályán, izgalmas mérkőzésen, az utolsó másodpercben lőtt góllal legyőzte a Jug Dubrovnikot.

Horvát bajnokság, döntő, második mérkőzés:

Primorje Rijeka-Jug Dubrovnik 11:10 (2:2, 2:3, 2:3, 5:2)
Rijeka, v.: Caputi, Pinato (mindkettő olasz)
Primorje Rijeka: Car, Glavan, Paskvalin 2, Krapics 1, Varga Dénes, Frankovics, Tiskivski, Jelaca 2, Varga Dániel 2, Baracs 1, Beltrame, Garcia 2, Brala, Krizman 1. Vezetőedző: Zoran Roje
Jug Dubrovnik: Nizics, Vranjes, Sutics 3, S. Sukno 5, Jokovics, Seman, Markovics, Buslje 1, I. Sukno, Dobud 1, Drobac, Obradovics, Vicsan, Sutalo. Vezetőedző: Elvis Fatovics
Gól - emberelőnyből: 5/8, ill. 6/11
Gól - ötméteresből: -, ill. 1/1

A mérkőzés alakulása:

1:0,1:1,2:1,2:2/2:3,3:3,3:4,4:4,4:5//5:5,5:6,6:6,6:7,6:8/6:9,7:9:8:9,9:9,10:9

A telt ház előtt játszó hazaiak kezdtek jobban, de a Jug a második negyedben átvette az irányítást, s Varga Dénes korai, második negyedbeli cserés kiállítása után úgy tűnt, hogy folyamatosan felőrli a Primorje csapatát. A találkozó számos fordulatot hozott, s amikor a negyedik negyed elején a Dubrovnik három gólra növelte előnyét, a lelátó is elcsendesült, senki nem gondolta, hogy a Primorje számára van még keresnivaló.

Varga Dániel gyors gólja hozta az újabb fordulatot, a Jug már csak az időt húzta, de a hazaiak belelkesültek, egyre faragtak a hátrányból és a legvégén drámai körülmények között a győzelmet is megszerezték. Az történt, hogy három másodperc volt hátra a meccsből, amikor labdához jutottak, 10:10-es állásnál. Az edzőjük, Zoran Roje időt kért. A megbeszélt figura az volt, hogy a félpályánál Varga Dániel hozza játékba a labdát, méghozzá egy hosszú, ívelt passzal - hátha a kapu előtt valaki "benyomja". Az akciót visszafújták a bírók, majd az ismétlésnél a kapu elé behulló Dani-passzt Paskvalin megpöckölte és a labda a kapufa mellett bejutott a hálóba! Ídő már csak épphogy a középkezdésre volt.

A horvát televízió nyolcvanhatszor ismételte meg az esetet, később mi is megmutatjuk, miként Varga Dániel két gólját és Varga Dumi "épphogy-kapufa" ejtését is.

A horvát bajnokság döntője az egyik fél harmadik győzelméig tart. Az állás 1:1, a következő meccs Dubrovnikban lesz.

VLV-VIDEÓK (HRT2):


Dumi-ejtés - lehet, hogy bent volt?


Varga Dániel első gólja


Varga Dániel második gólja


A meccs vége, Dani-gólpassz a lefújás előtt


Varga Dániel nyilatkozata

- Szia Dani! Gratulálok a győzelemhez. Eléggé furcsa meccs volt ez. Foglald össze, légy szíves, mert azért úgy alapjaiban minden részletet tekintve nem ismerjük a történteket.

- Szia furcsa meccs volt. Igazi bajnoki döntő, fantasztikus hangulattal, mind a két csapat nagyon motivált volt, nagyon szép gólok estek. Az elején többször vezettünk, aztán a második félidőben átvették a vezetést. Az utolsó negyedben 9:6-ra vezettek, amikor valami történt és elkezdtünk fantasztikusan játszani. Amolyan ”reccósan”, ha ezt szabad mondani és még nincs levédve ez a kifejezés - és hát ott megtörtént a csoda! Amit egyébként már sokszor produkáltunk idén, főleg idehaza Rijekában, hogy az utolsó negyedet 2-3-4 góllal megnyerjük erős csapat ellen. Hát ez most megtörtént.

- Jó, de talán benne volt az is, hogy a Jug már az időre játszott, nem gondolták, hogy ekkora előnyt el tudnak pocsékolni. Én úgy láttam, hogy már nem nagyon akarják befejezni a támadásokat se, és aztán meg pánikba estek, nyilván.

- Valami ilyesmi történt. Idegenben vezetni hárommal egy bajnoki döntőben - ez nem ösztönzi a vendég csapatot, hogy erős kontratámadásokat indítson vagy nagyon erőltesse a centerjátékot. De hát ez megbosszulta magát, mert nem adtuk fel és elöl nagyon hatékonynak bizonyultunk. Az emberelőnyök is végig jól mentek, és a végén a Jug már nem nagyon tudott felpörögni.

- Jó meséld el légy szíves azt az utolsó három másodpercet!

- Annál prózaibban és helyesebben nem lehet leírni, ahogy azt a vlv hasábjain lehetett olvasni. Az történt, amit írtál, illetve hát gondolom majd videón is remélhetőleg lehet majd látni. Az többet mond, mint amit én mondanék. Már csak azért is mert tele tenném túlzásokkal.

- Jó hát azt azért mondd el, hogy az időkérésnél mi hangzott el?

- Mondta az edző, hogy betette a két centert, a két szélső húzza szét. Megkaptam a labdát a játékvezetőtől és egyfajta doppler-figurát kellett improvizálni, amit sohasem gyakoroltunk, de mégis egyértelmű volt, hogy, hogy kell ezt kivitelezni. Borzasztó nagyképű vagyok most, persze százból egyszer sikerül. Hát ez most sikerült, hál Istennek!:)

- Meg kellett ismételni, ez mit jelentett?

- Ez növelte az esélyünket, hiszen százból kilencvenkilenc kimarad, ezáltal eggyel több volt az esélyünk, volt egy próbánk. Egyébként nem is tudom, hogy miért fújta vissza a játékvezető. Talán nem jó helyről dobtam el a szabaddobást, vagy bent volt valami, nem szólalt meg talán a duda… Ugye le kellett járnia az időkéréssel járó egy percnek. Jól jött ez nekünk!

- Utána a Jug-osok mit szóltak? Milyen volt a hangulat?

- Nem volt jó a hangulatuk. Két képre emlékszem, az egyik a Markovics, aki a meccs után a sarokban ült és fogta a fejét perceken keresztül. A másik hogy Sukno és Dobud az uszoda fölötti bárban ült és ivott 2 sört elég szomorúan, és persze gyorsan, mert mentek Zágrábba, a reptérre. Nem volt jó kedvük.

- Meg is értem őket. Mi lesz a következő meccsen? Mikor lesz?

- Szerdán Dubrovnikban. null-nullról indulunk. Hát nem tudom, Dubrovnikban nyerni szinte lehetetlen, de mi már mutattunk néhányszor lehetetlent ebben a szezonban és hát nekik esünk az, biztos.

- Ott egyszer nyernetek kell, hogyha bajnokok akartok lenni, az biztos, mert hogy úgy jön ki a  három győzelem.

- Muszáj, muszáj matekból sosem voltam olyan erős, de hát ez azt hiszem mindenki számára egyértelmű.

- Igen az alapszint még. Jó Dani, volt egy hír a hétvégén, hogy megnyertük az EB-rendezés jogát 2014-re. Ehhez te mit szólsz? Feltehetően akkor még a játékos pályafutásod derekán leszel.

- Hát azt nem tudom. Mindenesetre nagyon örültem a hírnek. Gratulálok mindenkinek aki erről tehet, és ott volt, harcolt, tett érte. Nagy dolognak tartom. Budapest az egyetlen helyszín ahol garantált a teltház és garantált az országszintű érdeklődés egy vízilabda esemény iránt. Hát ott leszek minden meccsen és nagyon fogok drukkolni Dumiéknak, hogy jól játsszanak.

- Miért visszavonulsz, vagy mi?

- Drukkolni fogok, majd meglátjuk!:)

- Ezt most így hagyjuk homályban?

- Hagyjuk homályban! Ezt most még én se tudom, csak az biztos, hogy ott leszek.

- Jól van Dani. Köszönöm szépen. Mikor játsszátok a következő meccset? Szerdán?

- Szerda este, játsszuk Dubrovnikban, és addigra már azt is tudni foguk, hogy ki a magyar bajnok. Ezt most csak így hozzáteszem, mert nagyon érdekelnek a döntő meccsek.

- Köszönöm szépen! Gratulálok még egyszer a győzelemhez, a gólhoz, meg a két gólpasszhoz. Mindjárt fent lesz videón is.

- Köszönöm szépen, várom.
 
(Lejegyezte: P. K. T.)


Varga Dénes nyilatkozata

- Gratulálok a győzelemhez, kicsit keveset játszottál a meccsen, először ezt tisztázzuk, tulajdonképpen mi történt? A tévében zavaros volt, hogy kipontozódtál, vagy cserével végleg állítottak ki és miért?


- Először is köszönjük a gratulációt! Az történt, hogy rögtön az első negyedben kiállítottak Dobudról, akkor volt egyem, utána óvatoskodtam, de rendre megtaláltak a centerek, nagy nehezen az utolsó pillanatokban sikerült leváltani. Egy ártalmatlannak tűnő szituációban szerintem egy kissé erős ítélet volt, amikor kiállítottak másodszor. És hát a meccs hevében a két kezemet széttárva azt mondtam, hogy "Hé...", ami ennél az olasz bírónál piros lapot ért. Mondanom se kell, mindenki legnagyobb megdöbbenésére, és hát óriási hátrányba került a csapat. Láttam is rajtuk, hogy fáradtak, de a harmadik-negyedik negyedben úgy láttam, hogy mégis sikerült megújulniuk, például Baracsnak aki a reneszánszát élte, lőtt is egy nagyon fontos gólt. Lényeg a lényeg, hogy felálltunk, és a végén egy parádés góllal sikerült nyernünk.

- Hogy volt meccs után? Milyen volt a hangulatotok, nektek, és milyen a dubrovnikiaknak?

- A dubrovnikiaknak nagyon rossz, nagyon csalódottak voltak, nekünk ugyebár jó, mert hát ez nem mindennapi dolog. Azért a helyén kezeljük, nem egy sima győzelem volt, ugyebár.

- Dani is mondta, hogy szerdán pihenten tudsz játszani. Lehet, hogy te leszel a nyerőember?

- Most is pihenten játszottam és tök higgadtan, azért is volt ilyen, hogy mondjam, rossz érzés így cserben hagyni a csapatot, mondtam is nekik, hogy sajnálom, de mondták, hogy ők sem értenek egyet azzal az ítélettel. Még rögtön annak a negyednek a végén az útját álltam a bírónak, és számon kértem: azt gondolja, hogy én ezért dolgozom naponta, minden héten naponta kétszer azért ugrom be a vízbe, hogy itt egy ilyen ártalmatlan szituációban kiállítson? Akkora stressz van rajtunk, hogy egy ilyennek bőven bele kellene férnie, de hát ebbe nem gondol bele, csak romboló szándékkal kiállított. Ő azt gondolja, hogy ez fegyelmezés, de igazából ez nagyon kártékony, és senki nem kíváncsi az ilyesmire szerintem.

- Mit mondott a bíró, amikor ezt így elmondtad neki?

- Nagyon elszégyellte magát, és hát majdnem bocsánatot kért, elpirult, lefele nézett, belátta. Semmi csúnyát nem mondtam neki, csak egyszerűen a lelkére próbáltam hatni, és azt mondtam, hogy nekem ebben nagyon sok munkám és energiám van, és ha egy ilyenért kiállít, az nem más, mint rosszindulat vagy gonoszság. Szóval rosszul esett, na, de legközelebb még ennyit se engedek meg magamnak, mert ez lehet belőle.

- Mik a szabályok? Játszhatsz szerdán, ugye?

- Semmit nem kellett aláírnom, ami szerintem azt jelenti, hogy nem leszek eltiltva, de mivel a többiek mondták, hogy a piros lap miatt lehetséges, hogy mégis. Eddig senki nem szólt arról, hogy nem játszhatok a következő meccsen.

- Ez hogy fog eldőlni? Lesz valami tárgyalás? Vagy értesítenek?

- Nem, szerintem ez eldőlt ott, azzal, hogy úgymond nem jelentett fel

- Hát akkor mégiscsak hatott, hogy beszéltél vele.

- Mindenképp, már csak azért is, mert elgondolkodott azon, hogy tényleg hatalmas súlya van, hogy így gyakorlatilag lerombolja mindazt, ami a mi munkánk és ez nem normális dolog.

- Az utolsó gólt, a vége előtt 3 másodperccel végrehajtott akciót hogy nézted? Mit szóltál hozzá?

- Valójában 4 másodperc kellett volna, hogy legyen, csak a zsűriben mindenki elaludt, amikor időt kért Roje remek érzékkel. Ahogy hozzáért a mi játékosunk a labdához, ő már mutatta, és akkor 4 másodperc volt az órán, de hát a zsűri úgy kapcsolt, hogy 0,4-nél állt meg (tehát 0 és 4 tized), de aztán kilobbiztak 3 másodpercet a játékosok illetve az edzők. És hát végül ez elég volt ahhoz, hogy Dani egy remek passzal megjátssza a mi kis centerünket, aki ilyen helyzetekben remekül feltalálja magát. Nagyon szereti az ilyen kis apró pöccintgetéseket, ezek a finomságok az ő specialitásai, úgyhogy rendkívül jól ért célba Dani passza.

- Láttuk, hogy önkívületi állapotban volt a Paskvalin utána...

- Igen, igen. Hát azért nem mindennapi, ilyen góllal nyerni meccset, ez nagyon nagyon jó dolog, jó érzés.

- Köszönöm szépen, és remélem, hogy szerda este úgy tudunk beszélni meccs után, hogy te leszel a csapat nyerő embere.

- Jól van, én is remélem!

(Lejegyezte: Di Giovanni Szandra)