FACEBOOK

Kiss Gergely: "A Vasas nagyon erős lesz!"

Kiss Gergely: "A Vasas nagyon erős lesz!"
hozzászólás, 2010.09.30.

A válogatottól való távollétet nem csak pihenésre használta fel, rendbe tette magát egészségügyileg, s a két műtét után sikerekre kiéhezve várja a bajnoki szezont, majd a válogatott januárban kezdődő felkészülését. Itthon, piros-kékben láthatják a szurkolók hamarosan hétről hétre Kiss Gergelyt, a háromszoros olimpiai bajnokot.

Diapolo

- Hogy vagy?

 

- Köszönöm szépen a kérdést, alakul a dolog, a vállműtétem után most már egyre több mindent csinálhatok. Annyiban kicsit macerás egy ilyen kis műtét is, hogy a bal vállamról van szó, ami azért nagyobb figyelmet igényel, hiszen főleg ennek segítségével fogok blokkolni védekezésben, lőni támadásban és passzolni, úgyhogy tényleg nagyon jó állapotban kell lennie ahhoz, hogy maximális erőbedobással tudjak játszani.

 

- Mik a kilátások, mennyi idő kell még a gyógyuláshoz?

 

- Hangody professzor úr, aki operált minket egymás után nagyüzemben (Steinmetz Barnabással - a szerk.), azt mondta: mindenképpen ajánlja, hogy a következő két hétben a váll használatát még ne erőltessük, akkor sem, ha már buzog bennünk a játék iránti vágy. De azt hiszem, az úszással és a passzolással már nem lesz gond, aztán pedig szépen lassan meg kell erősíteni a lövésünket, hogy amikor vízbe szállunk, a mérkőzéseken már teljesen használhatóak legyünk, száz százalékosan tudjuk segíteni a csapatot.

 

- Hogy telt a nyár?

 

- Egyrészt "műtétesen". A térdműtétemet június végén csináltuk meg, ez egy porcleválás volt, erről beszéltünk már. Azonkívül pedig a hazaköltözés, a régen látott emberekkel, rokonokkal és barátokkal való találkozások és a lányok úgymond visszaszoktatása - ezzel telt a nyár. Amikor most beültünk a kocsiba, állandóan kérdezte a kicsi - aki most lett négy éves -, hogy akkor most Kotorba megyünk vissza, nem lehetne még itthon maradni? Mindenesetre a váltás egy kétgyermekes családban nem olyan egyszerű ügy. Sokkal könnyebb volt, amikor annak idején ketten mentünk a párommal Olaszországba.

 

- Pihenni tudtál?

 

- Igen. Nem utaztunk ugyan el végül sehova, hanem tényleg az egészségemmel, a térdemmel törődtünk főleg, illetve a költözéssel és az elmúlt két évben kicsit elhanyagolt házunk szépítgetésével. De nagyon jó volt a kerti környezet is.

 

- A Facebookon láttam, hogy a kotoriakkal tartod a kapcsolatot, illetve van egyfajta  kölcsönös kommunikáció...

 

- Van egy szurkolói oldal, amit a párom csinált azért, hogy aki el akar érni minket az el tudjon ilyen módon, hiszen nagyon sokan facebookoznak már. Itt el lehet engem érni közvetve, de én magam ritkán használom. Nagyon örülök neki, hogy érdeklődnek irántam a kotoriak. Ott egyébként a külvilág felé egyébként is nagyon nyitottak, a Facebook mindennapos dolog, a fiatalok nagy része naponta több órát ott tölt. S mivel a vízilabdát is imádják, a mai napig is van kapcsolat velük, s azt hiszem, hogy ez hosszú távon is megmarad. Kaptam egyébként ajándékot is a szurkolóktól, Steinmetz Ádi hozta haza.

 

- Mi volt az?

 

- Egy óriási nagy fotó bekeretezve. A kép a legnagyobb rivális, a Herceg Novi elleni mérkőzésünkön készült, amikor az egész lelátó a csapatunk színeiben pompázott és a „Bestiák”, a B közép tagjai fantasztikus hangulatot teremtettek.


- Váltsunk témát.
Néztél-e televíziót úgy augusztus végén, szeptember elején?

 

-  :-) Néztem igen, szurkoltam nagyon a fiúknak. Azon vettem észre magam, hogy az egyik negyedben teljesen szakmai szemmel figyelem a játékot, mintha a kispadon ülnék segítőként, a másik negyedben pedig szurkoló vagyok. Nehéz függetlenítenie magát az embernek az érzelmektől. Drukkoltam, hogy bemenjen a helyzet, s gyakran előre láttam, hogy mire készülnek a fiúk, megmondtam, ki fog lőni az ellenféltől vagy tőlünk, vagy hogy kire kell figyelni. Azért ezek elég jó százalékban bejönnek ennyi év után. Nagyon örültem a csoportgyőzelemnek, fantasztikusan játszottak a fiúk a csoportban a szerbek ellen. Aztán ugyanannyira nehéz volt nekem is feldolgozni az olaszok elleni vereséget. Láttam, hallottam is, hogy nagyon-nagyon szomorúak és mérgesek a fiúk a vereség miatt.

 

- Ahogy nézted a tévében a meccset, nem volt olyan érzésed, hogy bárcsak ott lennél?

 

- Azt éreztem, hogy ott lehetek még, és akkor vajon tudok-e majd segíteni. De igazából úgy vélem: a csapat ért el velem hatalmas sikereket, meg voltak kudarcok is. A három olimpiai aranyérm, illetve a két VB 5. hely a két végpontja ennek a tizenhárom nyárnak, amit Dénessel együtt eltöltöttünk a válogatottban. Lehet, hogy egy "centiméterrel" nem lett volna jobb az eredmény velem, lehet, hogy sokkal jobb lett volna, ez tipikusan az az eset, hogy soha nem derül ki.

 

- Mi a terv? Gondolom, hogy vissza fogsz térni a válogatottba. Azt hallani, hogy jövőre korán kezdődik a felkészülés, már januárban és nagyon sok edzés lesz. Akkor most "hivatalosan" felteszem a kérdést: mikor térsz vissza?

 

- Elsősorban játsszak a Vasasban, épüljek föl, játsszak jól, és ha ez így lesz, nyilvánvalóan várhatom majd, hogy kapok egy meghívót a válogatott keretbe. A Vasasba igazolásomkor az is számított, hogy a válogatottban lábtempós edzéseket végző Mátéfalvy Csabával lehetek. Vele nagyon jól meg lehet beszélni mindent, és én szeretnék olyan masszív, erős lábmunkát végezni, ami  jó alapot adhat a sanghaji VB-re, illetve a keretbe való bekerülésre és ott a helytállásra - az olimpián. Tehát a Vasasban való jó szereplés mellett az is célom, hogy Csabával és Lacival olyan szakmai munkát végezzünk, amivel a műtétek ellenére jó állapotban lehetek, s a legjobbat hozhatom ki magamból.  Például meglegyen az a sokak által nosztalgikusan emlegetett Kiss Gergő-féle lábmunka, legalább olyan szinten, mint eddig, vagy még jobban.

 

- Mennyire vagy motivált? Ez a kiesés viszonylag hosszabb idő, mennyire érzed azt, hogy jó lesz visszatérni a válogatottba?

 

- Végig a jövőről beszélünk, azt gondolom, hogy a motivációval abszolút nem lesz gond. Ebben is segített ez a nyár, egyrészt egészségileg rendben leszek, másrészt pedig kimaradt számomra a válogatott szezon, tehát bennem van az az érzés, hogy nem voltam ott a csapattal, mi mindent tudok tenni értük a jövőben. Úgyhogy mondhatom, buzog bennem a vágy, hogy tegyek a Vasasért is, meg a válogatottért is, úgy globálisan a magyar vízilabdáért!

 

- Mennyire lesz erős a Vasas?

 

- A Vasas nagyon erős lesz. Az elején, ahogy a sajtótájékoztatón Földi Laci is elmondta, lehet, hogy lesznek törékenyebb, hullámhegyes-hullámvölgyes időszakaink, esetleg egy meccs nagyon jól sikerül, a másik meg nem annyira. Ahhoz, hogy összeszokjon öt új ember a csapatban - ebből kettő külföldi -, kell egy kis idő, az biztos. Ha elkapjuk a fonalat, akkor nagyon jók leszünk. Én azt szeretném, hogy mire az év végére érünk, legyen markáns szerkezete, váza a csapatnak, s szakmailag és emberileg is olyan közösség alakuljon ki, amely jó eséllyel pályázhat a szép tavaszra a bajnoki rájátszásban és az Euroligában.

- Mielőbbi teljes gyógyulást kívánunk és sikeres visszatérést a hazai medencékbe!

Címkék:
Kiss Gergely műtét