FACEBOOK

Gór-Nagy Miklós: „Készülök a jövőre és élek a jelenben”

Gór-Nagy Miklós: „Készülök a jövőre és élek a jelenben”
hozzászólás, 2008.09.24.

Augusztus közepén megírtuk, hogy Gór-Nagy Miklós a montenegrói Budvába igazol. A Vasassal azért futottak zátonyra a tárgyalásai, mert a Honvédtól már elköszönt, a piros-kékekhez igazolás elé viszont végül akadályt gördített korábbi szerződésének egyik pontja. Úgy érzi, hogy a közös horvát-szlovén-montenegrói bajnokságban kellően szem előtt lesz, megharcol majd a válogatottbeli helyéért.

Diapolo


Gór-Nagy Miklós fotói Budvából


- Kezdjük azért ismét a konkrét hírrel?

- A hír az, hogy egy szezonra, azaz nyolc hónapra szóló szerződést írtam alá, így már a montenegrói Budva játékosa vagyok.

- Hol van ez város?

- A Kotori-öböltől kicsit délkelet felé, negyven kilométerre, tehát Kotorhoz képest „szomszédvár”. A város a montenegrói riviéra fellegvára, legalábbis ezt mondják magukról.  De a jelek szerint tényleg rengeteg turista fordul meg itt és hatalmas beruházások vannak.



-Mit tudni a csapatról?

- Nagy terveik vannak, nem csak a következő szezonra nézve, hanem a továbbiakra is. Ennek megfelelően többéves szerződésre is lett volna lehetőség, de én csak egy évre köteleztem el magam. Jó csapatot szeretnének felépíteni, a cél egy Final Four megrendezése és minden bizonnyal megnyerése, de ez nyilván hosszabb távra érvényes. Jövőre készül el az új, nyitott uszoda és a sportközpont. De már idén is szeretnének minél tovább jutni az Euroligában. Szeretnének montenegrói bajnokok lenni, tavaly egy góllal csúsztak le erről. Idén a Kotor is erősített, „úgy hallottam”, de a Budva is most már. :)



- Kik vannak a Budvában ismert játékosok és kit igazoltak még rajtad kívül?

- Három szerb játékosuk van, Sefik, Csirics és Gak. Van egy japán, aki állítólag ügyes kamikáze,
Aoyagi Kan a neve. Ezen kívül horvát centerük van. Montenegrói játékosokat pedig úgy láttam, hogy a világ minden tájáról hívtak vissza. Az europa bajnok Ticsicset például.

- A csapat helyzetéről, körülményeiről tudsz valamit? Anyagilag hogy állnak? Van szponzoruk vagy ki finanszírozza a működést, ki áll mögöttük?

- Az elnök, akivel tárgyaltam. Mindig késői időpontban beszéltünk, ugyanis a parlamentben kellett helytállnia. Montenegróban mindenki összefogott azért, hogy a vízilabdát fölemeljék, így politikai-gazdasági összefogás jött létre, hogy az anyagi feltételeket megteremtsék. Elmondásuk szerint meg is teremtették.

- Gondolom, az elnökötök nem a képviselői fizetésből finanszírozza a csapatot.

- Minden bizonnyal nem. Szerintem több üzletember, valamint a város is a csapat mögött áll. Egy hatalmas orosz cég – a Mirax – is támogatja a klubot, ők most egy, a dubai Burj-Al-Arabhoz hasonlatos szállodát építenek itt. De a részleteket nem tudom a klub körül, ebbe nem látok bele. Ha a szándék megvan a helyi és az országos vezetésben, akkor jóval könnyebb rábírni a szponzorokat arra, hogy beszálljanak.

- Mit jelent ez a nyolc hónap? Mettől meddig tart a szerződés?

- Egy hét edzőtábor után még hazatértem, majd szeptember 15-én kezdtem, s egyelőre nem tudom pontosan, hogy meddig leszek kint.

- A családdal mentél, a feleségeddel?

- A feleségemmel és vittük az általad rozmárfejűnek titulált kutyámat is.

- Milyen kutya ez?

- Shar-pei. Kínai harci kutya. A természetén ez nem látszik. A bőre azért ilyen vastag, hogy a harapásból ki tudjon bújni és el tudja intézni a vetélytársát.

- Hány éves? Mióta van meg?

- Kilenc hónapos és velünk van másfél-két hónapos kora óta.

- Visszatérve az eredeti témára: milyen körülmények közé mentetek?

- A körülmények kiválóak. Az apartmant kiválasztottuk, nagyon szép panorámája van. Be is költöztünk, megvettük a szükséges kiegészítőket, amik hiányoztak és az otthonmaradt cuccaink is lassan megérkeznek.  Ebéd és vacsora étteremben, az uszoda pedig minden igényt kielégít. Szóval erre sincs panasz. Szeptember 15. óta edzünk és 26-án kezdődik az Adria Bajnokság. Szabad időben strandolunk és pihennünk, kicsit még mindig lehet napozni is. Szerencsére itt nem kell télikabát. Pénteken kezdődik a Jadran Liga.

- Erről mondj valamit.

- Nyolc horvát csapat van, három montenegrói és egy szlovén. Úgy tudom szerb nincsen, mert velük nem tudtak megegyezni a részletekről. Fönt van a honlapomon, a www.gornagymiklos.hu oldalon a részletes program, ajánlom mindenkinek. Blogot is igyekszem írni, szóval van mit nézni ott is. Biztos, hogy őrült kemény meccsek lesznek és sokat fogunk utazni is. Ennek örülök és kíváncsi vagyok, mire mennek majd velem a centerek.

- Gondolom védőnek szerződtettek. A poszt nem kérdéses.

- A poszt az nem kérdéses. Igaz ez a poszt a modern vízilabdában már azért kiegészült komoly támadó feladatokkal is. Szóval lesz dolgom, számítanak rám.

- Mondtak valamit arról, hogy miként figyeltek fel rád? Honnan tudták egyáltalán, hogy szabad vagy?

- Meghallották a magyar srácoktól, hogy huzavona van az átigazolásommal, így szabadon igazolható vagyok és éltek a lehetőséggel.

- Magyar srácok alatt Kiss Gergőéket érted?

- Igen. Gergőt és Ádámot.

- Azt mondtad, hogy huzavona van az átigazolásoddal. Ha jól emlékszem egy évvel ezelőtt nyilatkoztad, hogy Gerendástól sokat tanultál, de kellett a váltás. Mi történt ez alatt az egy év alatt?

- Úgy gondolom, mindenképpen jó volt, hogy a Honvédban játszottam. Szerintem sokat fejlődtem és egy nagyon jó csapatban lehettem. Az eredmény nem biztos, hogy az elvárásnak megfelelő volt, de inkább úgy mondanám, hogy sokkal több volt bennünk. Ennyi sikerült. Jól éreztem magam. Boldog vagyok, hogy azokkal a játékosokkal játszhattam egy csapatban. A Vasas részéről komoly megkeresés érkezett, s a Honvédtól elbúcsúztam.

- A Honvéd gondolom marasztalt. A szerződésed hivatalosan lejárt?

- Nevezzük inkább hivatalosan félig lejárt szerződésnek, hiszen 1+1 év volt a papírra írva.

- És ki mondhatta fel?

- A +1 év új megállapodás szerint jöhetett volna létre, de új megállapodás nem volt. Voltak a régi szerződésben bizonyos pontok, amelyek problémát okoztak, s végül, miután már elhatároztam magam a váltás mellett - a Budva lett belőle.

- Ez túl egy ugrás. Térjünk rá a Vasasra, hiszen nem volt titok, lehetett tudni, hogy a Vasassal tárgyalsz. Miért nem jött létre megállapodás?

- A Honvéddal kötött szerződésemben volt olyan pont, amely úgymond nehezítette a dolgot. Először ezen akadt meg az átigazolás. Aztán olyan sokáig húzódott az ügy, hogy már nem is volt mód rá, hogy létrejöjjön. Megvolt a csapat.

- Az, hogy egy szezonra kötöttél megállapodást, mit jelent? Van valamilyen elképzelésed a következő évre vonatkozóan, vagy megnézed, hogy milyen kint? Vagy esetleg függ valami mástól a folytatás?

- Megnézem, hogy mi van kint. Egyrészt azt, hogy hogy érzem magam idegenlégiósként, hiszen még nem játszottam külföldön. Az is fontos, hogy hogy fogom magam érezni Montenegróban. Aztán az is lehet, hogy hazamegyek. Meglátjuk. Az biztos, hogy jövőre teljesen szabadon igazolható leszek. Nem lesz a szerződésemben semmiféle olyan pont, ami problémát okozhatna bárkinek is.

- Térjünk rá a válogatottságra. Együtt készültél a csapattal szinte a végéig. Számítottál arra, hogy Te leszel az egyik kieső? Mennyire érezted úgy, hogy beférsz?

- Hogy ezt a kérdést megválaszoljam, messzebbre kell visszanyúlnom, mert ezt a ciklust úgy dolgoztam végig, hogy én az olimpiára készültem. Minden egyes történést úgy dolgoztam fel magamban, hogy azért volt jó, hogy így történt, mert az olimpián ettől még jobb leszek. A közvetlen felkészülés alatt ugyanúgy dolgoztam tovább, hittem benne, hogy nekem helyem van ebben a csapatban. Mindent megtettem érte, és úgy gondolom, hogy nem is teljesítettem rosszul, pontosabban nem maradt bennem hiányérzet. Dénes másképp döntött, amit én természetesen elfogadtam. Szóval az, ami velem történt eddig, nem Pekingre készített fel. Minden bizonyal valami másra. Ez lett része az életemnek és ebből kell erőt merítenem. Hiszen jól tudjuk, ami nem öl meg…

- Mégis, mennyire érintett mélyen, amikor nem szerepelt a neved a felolvasott nevek között?

- Ennek a felolvasásnak azért már volt egy „előszava” az EB-kerettel kapcsolatban. Természetesen ezek után az ember még nagyon várja, és nagyon izgul, hogy hátha… Nem esett jól, hogy is eshetett volna. De megyek tovább, nem tettem le róla, hogy olimpiai bajnok legyek. Egyre jobb játékos leszek, amúgy is későn érő típus vagyok:)

- A csapathirdetés után a társaktól, játékosoktól kaptál valamilyen visszajelzést, ami emlékezetes neked?

- Ilyenkor csapathirdetés után a kimaradók általában kapnak pár vállveregetést és pár bíztató szót. Sok sikert kíván egymásnak az utazó és az otthon maradó. Ennyi szokott lenni. Ilyenkor azért nem megyünk bele a „nagy szavakba”.

- Az EB-meccseket gondolom nézted a tévén.

- Nem.

- Direkt nem?

- Direkt nem. Véletlenül hogy lehet nem nézni?

- Úgy értem, hogy esetleg olyan helyen voltál, ahol nem volt tévé? Mondjuk campingben valahol vidéken… ez is előfordulhatott volna…

- Nem néztem az EB-meccseket, ahogy az olimpiát se nagyon. Azért néha nem tudtam megállni, de akkor is úgy, hogy lehalkítottam a tévét és közben mást csináltam, csak néha pillantottam oda. De ez nem volt jellemző.

- Mi ennek az oka?

- Az, hogy túl közeli nekem az egész, meg aztán nagyon tehetetlennek is éreztem magam. Az ausztrálok ellen láttam második negyedet, előnyre tettünk szert és baromi jól játszottunk, legalábbis én úgy láttam. Dani nagyon szép gólt lőtt, az nagyon tetszett. Akkor megnyugodtam és kikapcsoltam a tévét. Aztán veled beszéltem meg láttam az interneten, hogy mi volt az eredmény… Örülök is, hogy nem láttam, mert biztos, hogy nagyon izgultam volna.

- Nem bírod az izgalmakat?

- Nem bírom, ha tehetetlenséggel párosul. A vízilabdában pláne nem. Ha az ember beteg, vagy nincs ott a csapattal, akkor nagyon nehéz nézni. Nem vagyok ugyan ott, de azért mégis könnyű elképzelni, hogy mégis, mert hozzám közeli emberek játszanak, barátaim, akiknek nagyon drukkolok. Mivel nagyon közel állnak hozzám, értük pláne izgulok.

- És nem hiányzik egy meccs után, hogy tudd az eredményt?

- Az eredményt mindig tudom.

- De az nem hiányzik, lásd a meccsen történteket?

- Nem annyira. Az élő közvetítést elolvasom, az összefoglalókat azért általában átfutom a tévében, abból már mindent látok, amit kell.

- Az élő közvetítést a vlv-n?

- Igen, azt szoktam nézni. Utólag mindig elolvasom. Wapon is be van állítva, így ott is tudom nézni a vlv élő közvetítését. Amikor már nagyon nem bírom, akkor egyet frissítek.

- A fejed közben máshol jár vagy ezen?

- A fejem közben nyilván ezen jár, de mást csinálok.

- Ezek szerint a csapat játékát nem is tudod átfogóan értékelni?

- Nem.

- Ez is szándékos?

- Nem, így indult, de most már örülök, hogy így van.

- De miért? Bosszantana, ha úgy gondolnád, hogy jobb vagy valakinél?

- Ez is biztos, hogy benne van.

- És még mi?

- Nem tudom. Nem gondolkozom ezen. Ez egy ösztönös cselekedet, így működöm.

- Szoktál beszélni a játékosokkal?

- Persze. Az olimpia alatt sms-eztünk és néhány játékossal emaileztünk is, például Kis Gáborral. Tartom velük a kapcsolatot.

- A döntőt azért megnézted élőben?

- A döntőt sem néztem. Akkor már kint voltam, a magaslati edzőtáborban. A neten követtem az eseményeket, illetve onnan is megtudhattam az eredményt, hogy nekem gratuláltak a csapattársak… Nem mondom, fura érzés volt. De azért jól esett. Az aranynak természetesen örülök, biztos voltam benne, hogy megnyerik. Fantasztikus, hogy mennyi embert boldoggá tett ez a siker. Persze azt sajnálom, hogy kimaradtam a jóból, de ők így nyertek. Azt már nem tudhatjuk meg, hogy mi lett volna, ha én is ott vagyok, lehet, akkor is ez lett volna a vége, de ez már nem számít. Ők a győztes csapat.

- Dénessel beszéltél az átigazolási ügyekről?

- Igen.

- Tudom, hogy ő senkinek nem ad tanácsot. De azért nagyjából ki lehet venni, hogy mi a véleménye.

- Így van. Dénes azt mondta nekem mindig, hogy igyekezzek a lehető legjobb csapatban játszani. Illetve, hogy a lehető legtöbb esélyem legyen a bizonyításra. Ezt a két érvet kellett latba vetni és eldönteni, hol érvényesülhet egyszerre mind a kettő.

- Megnyugodtál, lehiggadtál? Mert ez az átigazolási hercehurca, a válogatottsággal kapcsolatos remények elvesztése biztos megviselt.

- Nem volt könnyű, ez biztos, de igyekeztem önfegyelmet tanúsítani, és előre tekinteni végig, mert ami volt, az már elmúlt, abból maximum csak tanulni lehet. Készülök a jövőre és élek a jelenben.

- Az, hogy ez az időszak számodra éppen egybeesett a családalapítással, nagyon furcsa dolog, mert az ember ilyen időszakban nem is nagyon tud mással foglalkozni, te pedig el voltál halmozva más külső ingerekkel.

- Májusban volt az esküvőm, addig sokat kellett szervezni és foglalkozni vele, de utána már teljesen kisimult a dolog, és Klári is mindenben támogatott, úgyhogy ezek a más emóciók, amik értek, mind csak előrevittek. Egy percig sem aggódtam azon, hogy mondjuk beázik a lakás, és nem tudok edzésre készülni, mert megmondom őszintén most sem érdekel, hogy esetleg beázik. Az ilyen ügyeket lazán szoktam kezelni.

- Ráadásul nemrég költöztetek, azért az sem egyszerű dolog.

- Nem, de már hozzá vagyok szokva. Egerből is költöztünk már Pestre, akkor Árpádföldön laktunk, Hosinál, amíg ő kint volt Olaszországban. Azokat nevezhetjük akár nomád körülményeknek is, hiszen matracon aludtunk, nem voltak szekrényeink. Tudtuk, hogy nem végleges, mert vártuk a saját lakásunkat, aztán ott megpróbáltunk úgy kipakolni, hogy ez már végleges lesz. Jó, hogy nem fejeztük be...

- Nem félsz attól, hogy a montenegrói bajnokság nincs annyira szem előtt, mint mondjuk az olasz?

- Nem. Most mondtad, hogy vettél parabolát, amin fogható a montenegrói tévé.
J Bízom benne, hogy a kerettagság hogy nem forog veszélyben azért, mert más országban fogok játszani. Úgy gondolom, hogy nem lesz gyengébb a bajnokság a hazainál, sőt az is lehet, hogy még erősebb, hiszen nagyon sok jó csapat van. S ha itt helyt tudok állni… Biztos vagyok benne, hogy nem egy fekete lyukban leszek, hanem a hírek jönni fognak. Bízom benne, hogy meg tudom mutatni a távolból is, hogy számíthatnak rám sőt, számolni kell velem.

- Szerinted a következő időszakban mennyire nyílik lehetőség azok számára, akik legutóbb nem fértek be a csapatba?

- A lehetőséggel eddig sem volt probléma. Ha egy fiatal - vagy kevesebb lehetőséghez jutott játékos - huzamosabb ideig jobban játszik, mint egy idősebb, „nagyobb név”, akkor miért maradna a válogatottban az idősebb játékos?! Nem tudni még minden, esetlegesen érintettről, hogy ki mondja le és ki nem, de egy ciklus elején biztos meglesz az esély bizonyítani. Hamar le kell tenni az alapokat.

- Gergőék mit szóltak, hogy nyélbe ütötted a szerződést a Budvával?

- Örülnek, hogy népesedik a magyar kolónia.

- Össze fogtok járni?

- Bízom benne.

- Lezsugázzátok a bajnokságot...? :-)

- Igen-igen. Mindenki a Budva sikeréért küzd majd.
J De tényleg örültek neki, olyannyira, hogy Ádámmal együtt voltam szerbtanárnál is.

- Hogy megy a szerb nyelv?

- Lassan. Néhány szót, az írást és a kiejtést már megtanultam, tanulgatok tovább. Most azon gondolkodom, hogy elmondjam-e nekik, hogy tanulok szerbül, lássák a fejlődésemet, vagy egyszercsak majd megszólaljak, és akkor majd elájulnak - mint a 13. harcos című filmben…

- Amikor már mindent értesz, amit mondanak rólad.

- Így van.

- Az Euroligában egy csoportban vagytok az előselejtezőben a Honvéddal. Innen ugye az első két csapat jut tovább, tehát a Honvéd és a Budva is továbbkerülhet. Amikor megtudtad a sorsolást, akkor már tudtad, hogy Budva?

- Akkor már igen.

- Mit szóltál hozzá?

- Ezen már csak mosolyogtam, hiszen az, hogy a volt csapatom ellen kezdek, már a szokásommá vált. Ez sorsszerű, sőt most már rutin is lesz. Amikor a BVSC-vel elmentük Egerbe, akkor az első meccsünk rögtön a BVSC ellen volt a Szőnyi úton. Amikor Egerből elmentem a Honvédba, akkor az első fordulók egyikében éppen Egerben játszottunk, az addig hőn szeretett, utána rettegett arénában szerepeltünk. Mondták is nekem: „tékozló fiú”. Most egyből a volt csapatom ellen fogok játszani, ez biztos, hogy pikánssá teszi, de baráti kézfogás lesz, aztán ami belefér.

- Köszönöm a beszélgetést és sok sikert a montenegrói kalandhoz!

9 régi hozzászólás

z hozzászólása
z15190
2008.09.28. 21:38

Azzal.hogy nyert a csapat a kapitány minden döntését igazolta.

tiger hozzászólása
tiger15122
2008.09.25. 12:50

Miki kiváló játékos, kétség nem fér hozzá... sok sikert kívánok Neki, hogy elérje céljait. Kedves 'apafim', nem állhatom meg szó nélkül: talán nem kellene kritizálni a Kapitányt (neki is borzasztó nehéz volt csapatot hirdetni), és a szerencsére sem lehet fogni, hogy olimpiát nyert a CSAPAT...harmadszor...hm.

apafim hozzászólása
apafim15117
2008.09.25. 10:24

Meggyőződésem, hogy hibázott a mestered, amikor kihagyott az olimpiai csapatból. Már akkor is jobb voltál egyik-másik csapattársadnál. Óriási szerencséjük volt, hogy a mezőny ennyire szétszakadt és egy-egy csapaton belül is komoly problémák adódtak (pl. a szerbeknél). A válaszaid és az eddigi játékod, illetve fejlődésed alapján biztosra veszem, hogy hamarosan a válogatott meghatározó játékosa és egyénisége leszel. Kívánom, hogy ezt Te is elhidd és mindent megtegyél ezért és a csapatért! Azt is kívánom, hogy a feleséged ebben is és az egész életedben legyen az elsőszámú társad!

na ki hozzászólása
na ki15106
2008.09.24. 23:09

Mikiiiiiiiiikém te vagy a lejobbb M I N U N E igy helyes! MAJD MEGYUNK!

baso hozzászólása
baso15105
2008.09.24. 22:27

Mikikém Isten áldjon meg Nagyon szoritunk neked! Ugyesen jatsszal! Nálad jobb bekk nincs a vilagon Ugy hiszem!!!! kivanok... varunk haza.

Sanka hozzászólása
Sanka15096
2008.09.24. 10:43

Kívánom, hogy minden rendben legyen kint. Sok sikert,jó eredményeket, mielőbbi válogatottságot. Öregbítsétek a magyar VÍZILABDA hírnevét az Ádámékkal együtt.

R. hozzászólása
R.15094
2008.09.24. 10:17

A kutyás képekből nem lehetne egy galériát nyitni? :-D

Birge hozzászólása
Birge15092
2008.09.24. 09:41

Miklós! Küzdj, és kerülj be a válogatottba, mert most tényleg itt a lehetőség, és ha tényleg jó leszel, akkor szükség is lesz rád. De addig is keményen... Hajrá magyar vizilabda!

K.Á. hozzászólása
K.Á.15091
2008.09.24. 09:38

Sok sikert, kívánom, hogy a sok befektetett munka, az emelt fővel átvészelt nehézségek végül meghozzák az áhított és megérdemelt eredményt! Érezd jól magad MOntenegróban, gyönyörű ország, én is nagyon vágyom oda... K.Ági