Minden sportszeretőt sokkolt a hír, hogy kedden reggel edzés közben rosszul lett, majd meghalt Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus, a magyar sportélet kiemelkedő személyisége. Tragikus halála miatt a pekingi olimpia már nem lehet olyan, mint amilyennek vártuk/szerettük volna. A magyar férfi vízilabda-válogatott mellett dolgozó erőnléti edző, Zala György sok edzőtáborban és világversenyen volt együtt Koloniccsal, őt kérdeztük a tragédiáról.

- Egy ismerősöm hívott fel és közölte a hírt - egy ideig gondolkodni sem tudtam. Nem egy klubban sportoltunk, de edzőtáborokban, világversenyeken sokat voltunk együtt. Van vele kapcsolatban egy számomra nagyon megható, örökké emlékezetes emlékem. 2000-ben, azután, hogy Sydney-ben megnyerte az olimpiát, (Zala György egy-egy 1992-es és 1996-os bronzérem után akkor helyezetlen maradt kenu egyes 1000 méteren, a szerk.), a házuktól nem messze találkoztunk és gratuláltam neki. Erre azt mondta, Gyere Gyuri, mutatok valamit. Bevitt a lakásába, elővette az aranyérmét. Megmutatta, és azt mondta: Gyuri, ezt te is megérdemelted volna! Ilyen ember volt.

- Tényleg nem voltak ellenségei, annyira szerette mindenki?

- Nem nagyon voltak, az tény. Ha valami rosszat is tett, azonnal bocsánatot kért.

- Mit tudsz a tragédia részleteiről?

- Csak amennyi a tévében elhangzott. Eiőször azt hallottam, hogy a vízbe esett, de utána kiderült, hogy rosszul lett, megpróbálták újraéleszteni, ami már nem sikerült. Ez számomra hihetetlen, ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Sajnos ilyen kockázatos az élsport. Időzített bombaként ketyeg az ilyesmi különösen az egyéni sportolók szervezetében. Sokszor egy betegségből nem tud az ember kigyógyulni, mert a teljesítménykényszer miatt félig gyógyult állapotban, lázasan, hőemelkedéssel is edzeni kell. Óriási tragédia ez, és sajnos mással is megtörténhet.