FACEBOOK

Hárai Balázs a vb-győzelem titkáról

Hárai Balázs a vb-győzelem titkáról
hozzászólás, 2007.10.14.

„Nagyon pörögtünk, figyeltünk egymásra, örültünk a másik sikerének, kijavítottuk, ha valaki hibázott” - mondta a vlv-nek Hárai Balázs újdonsült junior világbajnok, akit a magyar válogatott sikerének titkáról faggattunk.

- Nem sokat tudunk a kinti körülményekről, mesélj kicsit, milyen helyen laktatok, hogy éreztétek magatokat?

 

- Nagyon jó volt a szállodánk, a Hiltonban laktunk, kényelmes, csendes szobákban. (Az én szobatársam Dumi volt.)

 

- Tudom korábbi információk alapján (például a melbourne-i vb-t követő panaszáradatból), hogy az étkezés elég kényes kérdés. Most milyen volt a kaja?

 

- Megfelelt. Egyedül a reggelivel voltak gondok, mert csak pirítóst és vajkrémet adtak. Az ebéd és a vacsora rendben volt.

 

- Szerveztek nektek programot a szabadidőre?

 

- Igen, kétszer is. Előbb a Queen Mary-re vittek el, ahol körbenézhettünk és apró ajándékokat is vásároltunk, egy másik alkalommal pedig vagy szervezett vásárlás volt a program, vagy elmehettünk a Universal Filmstúdió parkjába, ahol élethű körülmények között mutatták be egy-egy híres filmjük jeleneteit. Például ülsz egy csónakban a vízen és egyszer csak felugrik közvetlenül melletted egy cápa.

 

- Térjünk rá a tornára. Hogyan értékeled a csapat teljesítményét, azt, ahogy haladtatok előre meccsről meccsre.

 

- Az első két mérkőzésen még voltak problémáink abból a szempontból, hogy nehezen pörögtünk fel. Nem könnyű az ilyesmi jóval gyengébb ellenfelekkel szemben, de úgy érzem, a harmadik meccstől már ilyen tekintetben is rendben volt minden. Mindenki hajtott és már az elején úgy álltunk oda, hogy lerohanjuk őket. Természetesen ez különösen az ausztrálok és a szerbek elleni meccsre volt jellemző. Hajtottuk, biztattuk a másikat, nagyon pörögtünk, figyeltünk egymásra, örültünk a másik sikerének, kijavítottuk, ha valaki hibázott.

 

- Amikor a szerbek még az elején döntetlent játszottak az ausztrálokkal, itthon valahogy úgy gondoltuk, nahát, úgy látszik, gyengék a szerbek. Aztán kiderült azon a drámai meccsen, hogy bizony az ausztrálok voltak inkább nagyon jók…

 

- Az ausztrálok egy év alatt nagyon sokat változtak, elsősorban játékfelfogásban. Pörögtek végig, még a hosszabbításban is, nagyon erősek voltak.

 

- Mikor éreztétek, hogy baj lehet?

 

- Ugye vezettek már 7:3-ra ellenünk, és akkor fogtuk fel, hogy mekkora a tét. Ide mi világbajnokságot nyerni jöttünk, szedjük össze magunkat! Felpörögtünk rendesen, de érdekes módon meg tudtuk őrizni a higgadtságunkat, lelassítottuk az ő pörgős játékukat.

 

- Hogy zajlott a büntetőpárbaj? A 4:2-es magyar siker nagyon magabiztosnak tűnt.

 

- Az az igazság, hogy Dávidtól szabályosan féltek. Nagyon jól védett az egész tornán. Amikor az első ausztrál kihagyta, lehetett látni, hogy a következő játékos már kifejezetten tartott a kapusunktól. Mi pedig minden ötmétereshez úgy álltunk oda, hogy nincs mese, be kell lőni.

 

- A szerbek elleni elődöntőt megelőzően volt-e valamilyen „összetartás”, készültetek-e külön arra, hogy hát most azért mégiscsak a nagy mumus ellen szálltok vízbe…?

 

- Volt egy megbeszélés az ausztrál meccs után, itt elsősorban arról volt szó, hogy jobban oda kell figyelni már az első percekben is, nem szabad úgy kezdeni, hogy elengedjük őket.

 

- Ehhez képest…

 

- Hát igen…, rosszul indult megint, 7:3 és 8:4 volt oda. Nagyon összeszedtük magunkat, igazából azóta is gondolkodom, hogyan tudtunk felállni, annyira erősen feljönni. Mindenki odatette magát száz százalékosan, de hát ugye ez más meccseken is jellemző.

 

- Amikor a mérkőzés fordulatot hozott, mit láttál a szerbeken?

 

- Kapkodni kezdtek. Abbahagyták a tipikus szerb játékot, már nem játszották ki nyugodtan az akciókat, még a megúszásokat is elkapkodták, mindegyikük gólt akart lőni mindenáron.

 

- A szerbeknél néhányan nem jöttek el azok közül (például Filipovics, Prlainovics), akik a korosztályba még belefértek volna és a nagyválogatottban (a berlini Világliga-döntőn is) letették a névjegyüket. Hogy látod, ha ők ott vannak, más lett volna az eredmény?

 

- Szerintem nem. Egyrészt: helyettük voltak olyanok, akik elvállalták ugyanazokat a helyzeteket és be is lőtték, másrészt lehet, hogy ha ők ott vannak, túlságosan rájuk épül a játék többet próbálkoztak volna, mint a többiek és egyáltalán nem biztos, hogy sikeresebben.

 

- A döntőben az olaszok következtek. Azt azért várni lehetett, hogy ellenük talán könnyebb lesz…

 

- Az olaszok meglepő módon legyőzték a nagyon erős (a szerbekkel nagyjából egy szinten lévő) horvátokat, úgyhogy egy meccsen minden lehetséges. Úgy álltunk oda, hogy nem adunk nekik esélyt, az első pillanattól kezdve pörgünk. Mi a magyar válogatott vagyunk, nem fogunk kikapni az olasz csapattól!! Volt egy pillanat, talán a harmadik negyed végén, lehetett érezni, hogy megértették: itt ők nem nyerhetnek. Akkor elővették az igazi „olasz fegyvert”, azt a gusztustalan játékstílust, ami lényegében csak verekedésből áll. A mérkőzéssel már nem is nagyon foglalkoztak.

 

- Most pedig jön a sablonos kérdés: milyen érzés volt a győzelem…?

 

- Borzasztóan jó. Körülnéztem, és azt láttam, hogy azok a srácok, akik talán még otthon, a klubcsapatukkal sem voltak még ilyen helyzetben soha, hihetetlenül örülnek, meghatódnak a boldogságtól. Ez látszik még azokon a vlv-n fent lévő videókon is, amelyek a ferihegyi fogadtatáskor készültek.

 

- Hogyan értékelte a csapat vezetése ott a helyszínen ezt a nagy sikert?

 

- Azt mondták, hogy bebizonyosodott: érdemes volt végigcsinálni a kemény felkészülést. Sok sikert kívántak mindenkinek és azt, hogy hajtson ugyanúgy, mint kint, hogy mielőbb legyen a felnőtt válogatott tagja. És hozzátették, hogy ne felejtsünk el köszönetet mondani otthon a klubedzőinknek.

 

- Végezetül azért kérlek, értékeld egy kicsit a saját szereplésedet, hogy ment a játék, mennyire vagy elégedett a teljesítményeddel?

 

- Az elejével nem voltam megelégedve. Gondjaim voltak az átállással, a gyenge ellenfelek ellen nehezen tudtam felpörögni, az sem kedvezett nekem, hogy túlságosan meleg volt a víz. Aztán az ausztrálok ellen már én is éreztem a dolog súlyát, akkor, és a szerbek ellen is jól ment a játék.

 

- A góljaid közül melyik a legemlékezetesebb a számodra?

 

- Természetesen a szerben elleni, az, amivel sikerült kiharcolnunk a hosszabbítást…

6 régi hozzászólás

Ferkó hozzászólása
Ferkó3938
2007.08.31. 22:45

Minden tiszteletem a tietek!

puki hozzászólása
puki3937
2007.08.31. 22:44

Gratulálok fiúk!Nagyon ügyik vagytok!

Nórika hozzászólása
2007.08.31. 19:14

Gratulálok, nagyszerűek vagytok!

geri hozzászólása
geri3935
2007.08.31. 16:52

Éljen a magyar virtus, mégsem a szerbek legyőzhetetlenek csak rajtunk múlik.Gratulálok és köszönjük!

jános hozzászólása
jános3929
2007.08.31. 13:42

Szép volt Fiúk!!!!!!!!!!

marcsi hozzászólása
marcsi3928
2007.08.31. 11:38

Szép volt Fiúk!!!!!!!!!!