FACEBOOK

Kásás Tamás: „Egy utolsó, nagy nekifutás kell!”

Kásás Tamás: „Egy utolsó, nagy nekifutás kell!”
hozzászólás, 2007.04.19.

Kelemen Annával kezdjük és a pekingi olimpiai döntő eredményhirdetésével, a dobogó legfelső fokával fejezzük be. A színhely Kásás Tamás bérelt lakása a Reccói-öböl fölött. Az a bizonyos hely, amely leginkább kárpótolja őt az egyedüllétért, a családtól, barátoktól való távolságért. Hiszen amikor reggel felébred, baloldalt, az öböl felett kel fel a Nap, késő délután pedig jobbra tekintve látja a tüzes gömb vízbe bukását. (Tájképeink az ablakból készültek.)

Diapolo

Talán kezdjük a bulvárrral, s ha kielégítettünk minden ilyen irányú érdeklődést, rátérhetünk a komolyabb témákra. A Kelemen Anna-sztori ügyében mennyire vagy képben, hogyan tájékozódsz, és mit szólsz ehhez az egészhez?

 

- Őszintén mondom, nagyon jókat mulatok rajta - most már. A múlt héten két napom úgy telt el, hogy folyamatosan kaptam az sms-eket, mindenki azt hitte, hogy ő az első, aki tudatja velem ezeket a fantasztikus híreket. A negyediknél-ötödiknél már kezdett egy kicsit unalmas lenni; mindenki küldte a kis mosolygó jeleket, hogy na megint címlapon vagy! Először, mint az ilyesmi azért mindig, egy kicsit idegesítő volt, de aztán lenyugodtam, és azt mondtam magamban: aki számít nekem, és ismeri a helyzetemet, a valóságot, az úgyis tudja, mi az igazság, aki meg ezeknek az újságoknak elhiszi, az meg nem érdekel. Úgyhogy igazából nem foglalkozom már vele, ő meg, hát…, hadd szórakoztassa az embereket és a bulvárlapokat.

 

- Na de mindig úgy van, amikor egy ilyen sztori megjelenik, hogy a közvélemény szerint nem zörög a haraszt…, biztos van valami alapja. Ennek mi az alapja? Mennyi igaz belőle? Ismeritek egymást egyáltalán?

 

- Nem ismerjük egymást, de erre már azért nem válaszolok, amiért a többi lapnak sem, mert nem szeretek ilyesmiről beszélni. Tehát igazából ez a no comment tipikus esete. Mindenki higgyen azt, amit akar, így még talán szebb is, mert nincsenek tények, a fantázia dominálhat, mindenki mögé képzelheti azt, amit szeretne.

 

- Akkor térjünk át Melbourne-re. Kezdjük az előjelekkel. A vb-re készülve hogy érezted, milyen a csapat? Az előkészületi meccsek alapján szakmailag és az eredményt tekintve mire lehetett számítani?

 

- Nekünk, Norbival és Szecskával kicsit később kezdődött a felkészülés, ami eleve nagyon rövid volt, hiszen normális esetben, nyáron két-három hónapos edzéslehetőség van egy világverseny előtt. A mostani vb-időpont ilyen szempontból nem volt túl szerencsés, de hát ez minden csapatot egyformán érintett. Mint minden világverseny előtt, most is optimistán mentem ki. Úgy éreztem, hogy nagyon jó csapatunk van, amely már Belgrádban, az őszi EB-n is győzelmi esélyekkel indult és a döntőben a győzelem abszolút benne is volt a pakliban. Sajnos nem jött össze. A felkészülés alatt nem vettem észre olyan jeleket, amelyek arra utalhattak volna, hogy most sem sikerül. De mint tudjuk, a sportban bármi előfordulhat, sajnos most sem jött össze. Ennek nyilvánvalóan több oka is van, lehetne feszegetni órákig. A lényeg az, hogy a jövő évi legfontosabb versenyre megfejtsük és kiküszöböljük ezeket az okokat.

 

- Kiérkeztetek, milyenek voltak a körülmények? A hírek arról szóltak, hogy rendben van minden, jó helyen lakik a csapat, az edzéslehetőségek megvannak, szabadidős program volt, te hogy érezted ott?

 

- Én is úgy gondolom, hogy jó helyen laktunk. Egy nagyon jó, kényelmes, modern szállodában, apartmanokban, óriási „lakosztályaink” voltak. Sajnos az étkezéssel akadtak kisebb-nagyobb problémák, elég íztelen volt a koszt, ezért három-négy nap után már kijárkáltunk a belvárosba és a különböző japán, kínai és olasz éttermeket látogattuk, mert a hivatalosan lekötött és kifizetett csomag részeként kapott ételkínálat nem volt változatos és tápláló. Ez apróságnak tűnik, de hát nekünk ez a benzinünk, szükségünk van arra, hogy rendesen táplálkozzunk.

 

Amúgy tényleg nagyon jó helyünk volt, bent a városban, tehát ha volt egy kis szabadidőnk, akkor le tudtunk menni nézelődni, tényleg nem lehet okunk a panaszra. A szervezés is jó volt, attól eltekintve, hogy néha elég sokat késtek az értünk jövő buszok, abszolút gördülékeny volt minden.

 

- Mindenki tudta, hogy két gyenge majd egy közepesen erős válogatott lesz az ellenfél az első körben. Mennyire lehetett ott érezni, hogy a csapat az összerázódik az első három meccs alatt?

 

- Semennyire. Azt tudtuk előre, hogy az első nehéz meccsünk valószínűleg a negyeddöntőben lesz, végül aztán ez sem sikerült nehézre (a németek ellen). Ha azt vesszük, hogy mi hárman nem játszottunk Kolozsváron, akkor gyakorlatilag nekünk a felkészülés kezdetétől az első igazán fontos és nehéz meccsünk már az elődöntő volt. Ez is azt mutatja, hogy milyen kevés volt az idő a rendes felkészülésre. Az első két-három meccs - bár nem illik ilyet mondani - elég értelmetlen volt, könnyen vettük az akadályokat, a románok ellen ugyan kicsit megszenvedtünk, de ott sem forgott veszélyben a siker. Nem tudom mennyire jó vagy rossz az egy világversenyen, hogyha az eleje ennyire könnyű. Volt már olyan csapat, amelyik ilyen könnyű sorsolással is tudott nyerni. Emlékszem, amikor 98-ban kikaptunk a spanyoloktól a VB-n Perth-ben, akkor ők könnyű úton kerültek be a döntőbe és meg tudtak minket verni. Nincs szabály. Tény, hogy az utolsó két meccsünk ellentéte volt a VB elejének, olyan kiélezett küzdelem volt, hogy tényleg nüanszokon múlott már az is, hogy bejutottunk a döntőbe, ott pedig hogy kikaptunk.

 

- Mi az oka annak, hogy ezen a két meccsen ilyen rendkívül éles küzdelem volt, függetlenül a végeredménytől?

 

- Athén után elindult egy folyamat a riválisoknál. Elkezdtek fiatalítani, méghozzá elég durván, és ez Montrealban, tavaly a Világ Kupán és Belgrádban érződött is; nem tudták felvenni a versenyt a szerbekkel és velünk. Azonban már akkor látszott, hogy az általuk elkezdett munkának meg lehet a gyümölcse, ugyanis az alapok nem voltak rosszak a horvátoknál és a spanyoloknál se.

 

Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy nem csak mi és a szerbek létezünk a vízilabda-világban. Mindenki ezt a két csapatot szeretné utolérni, ez van előttük, ezért edzenek minden nap, ezért döglenek bele a vízbe, hogy egyszer minket meg tudjanak szorítani, vagy meg tudjanak verni. Fiatal játékosok ellen játszottunk, már az elődöntőben, a spanyol csapat tele volt fiatalokkal, akiknek még igazából nincsen rutinjuk, de borzasztóan éhesek voltak a győzelemre, hiszen közülük sokan még semmit sem nyertek. Ennyit számít a motiváció, az, hogy próbálnak minket utolérni, s mindent megtesznek azért, hogy ne tudjunk ellenük nyerni.

 

A spanyolokat az is ösztökélte, hogy megszakítsák a számukra kedvezőtlen sorozatot, hiszen az utóbbi időkben nem kaptunk ki tőlük. A horvátokban pedig - annak ellenére, hogy Belgrádban nagyon hátul végeztek, - valahogy mindig bennük van az, hogy ott lehetnek a döntőben, és bárkit meg tudnak verni. Rudics nagyon jó munkát végez, tudja hogy „mitől döglik a légy”, mi kell ahhoz, hogy aranyat nyerjen a csapat és ezzel a sok fiatallal olyan csapatot csinált, amely a szerbeket szanaszét verte.

 

- Azt a meccset láttad?

 

- Nem. Összefoglalót, a gólokat láttuk, élőben nem. Az tény, hogy mi is megkönnyebbültünk valamennyire, amikor megtudtuk, hogy a szerbek kikaptak az elődöntőben, de nekem a második érzésem már az volt, hogy ez nem lesz könnyű. Tehát valahol ott vibrált a levegőben, hogy ezek a horvátok nem lebecsülendők.

- Amikor kétkapuztatok a Margitszigeten a horvátokkal, voltak már jelek? Észrevettétek, hogy valamiben nagyon jók?

 

- Voltak jelek, ugyanakkor majdnem mindegyik edzésen megvertük őket, lehet, hogy mindegyiken. Persze az edzés nem mérvadó, egy világbajnoki döntő egészen más hangulatú. Abszolút benne volt a pakliban az is, hogy nem fogunk nyerni, még akkor is, hogyha esélyesek voltunk, mivel egy VB-döntőn minden megtörténhet. Athénban nagyon úgy állt, hogy kikapunk a szerbektől, akkor mégis mi nyertünk, és nem a szerbek ajándékozták nekünk az aranyat. Ezért kicsit az ellenfél lenézése, ha most azt mondjuk: mi vagyunk a legjobbak. A sportban nem lehet mindig a topon lenni, és most egyelőre nem vagyunk ott. Még akkor is igaz ez, ha tény: az utóbbi három-négy világverseny döntőjében mindig nüanszokon múlott a győzelem. Nincsenek sorozatban véletlenek, valamiért mindig mi kapunk ki egy góllal és nem az ellenfél.

- Azért a döntő tényleg eléggé „meg volt nyerve”, és nem csak 7:5-nél, már korábban meg lehetett volna adni a kegyelemdöfést...

 

- Igen, ez így van, de így volt az előző három döntőben is, amit elveszítettünk. Mindig megvolt a sanszunk arra, hogy megnyerjük. Belgrádban 5-2-re vezettünk, ha ott még lövünk egy gólt, 6:2, és szerintem már nem állnak föl padlóról. Montrealban ugyancsak 1 góllal veszítettünk, a Margitszigeten a hosszabbításban. Most is elég lett volna még egy gól az utolsó negyedben 7:5-nél, vagy 7:6-nál is. Annyiszor volt lehetőségünk, hogy nem is emlékszem már pontosan, milyen állásoknál. Valahogy ezen kellene túllépni, tehát hogy a nüanszok végre a mi javunkra dőljenek el. Egy meccs négyszer nyolc perc, tehát hiába mondjuk, hogy még egy gól „akkor”, és elég lett volna. Valahogy vissza kellene térnie annak az önbizalomnak, vagy hát nem is tudom, valaminek, annak a szikrának, amitől belőjük még azt az egy gólt, ami fontos, azt, ami eljuttat minket a dobogó legfelső fokára.

- De hát azért azt ne felejtsük el, hogy a nüanszok például a spanyolok ellen a mi javunkra döntötték el a meccset. Tehát nem lehet azt mondani, hogy amikor élessé válik a helyzet akkor mi kivétel nélkül mindig veszítünk.

 

- Így van, én is ezt mondom: annyira kiegyenlített a mezőny, legalábbis az első négy csapat, hogy már az elődöntőben is simán elbukhattunk volna. Ha Perez nem ügyetlenkedi el a kapu előtt azt a szituációt, akkor most arról beszélnénk, hogy milyen meccset vívtunk a szerbekkel az olimpiára való kijutásért. Úgyhogy valahol a sors ezt visszaadta a döntőben. Mint ahogy az ausztrálok kiestek úgy, hogy a félpályáról kaptak egy gólt az utolsó másodpercben. Ezt a gólt Felugo lőtte, aki a következő meccsen kihagyott egy sorsdöntő ötméterest. A sors visszavette. Lehet hogy valami nekünk már ott, a spanyolok ellen nem működött tökéletesen. És még így is volt esélyünk a horvátok ellen! De hát úgy látszik, hogy azt valamiért nem nekünk kellett megnyerni megint.

- Nem vagy te fatalista véletlenül?

 

- Nem. De hiszek abban, hogy nincsenek véletlenek, és aki megnyer egy meccset, megver minket, az valahol meg is érdemli. Tény, hogy olyan szempontból mi voltunk a hülyék, hogy ha belövünk egy pár helyzetet, vagy hogyha egy kicsit jobban figyelünk a végén, akkor megnyerhettük volna, de hát ez csak feltételes mód...

 

- Mennyire játszottak szerepet a döntőbeli vereségben egyéni hibák?

 

- A múltkor néztem az interneten a Napkeltében Szívós Marcit, akit behívtak a stúdióba és hát gyakorlatilag mindent kapott azért a kihagyott helyzetért. Nagyon sok fórumon is láttam, hogy a nyakába varrták a vereséget. Ez engem nagyon bánt, mert abszolút nem igazságos. Egyrészt abban a helyzetben ott lehetett volna bármelyik másik játékos, és lehet, hogy ő is kihagyja. Másrészt pedig addig a helyzetig valahogy el kell jutni. Ki lehet hagyni, ez benne van, 13-an vagyunk, tehát ha csak az én példámat veszem, ha mondjuk a hét lövésből nem csak egy megy be, hanem mondjuk legalább kettő, vagy három, akkor ugyanúgy nyerhettünk volna. És jó pár másik játékosnak is volt ilyen lövőstatisztikája.

 

Megmondom őszintén, rosszul éreztem magam, amikor néztem ezt a napkeltés műsort, ott volt Marci 13 percen keresztül és kétszer-háromszor visszajátszották a helyzetet, kielemezték, mintha csak ezen múlt volna. Pedig ez csapatjáték. Ő nagyon jól tudja, hogy hibázott, de ha mondjuk akkor az ellentámadásból nem kapunk egyből gólt, akkor ugyanúgy megnyerhettük volna. Sőt, még iksznél is megnyerhettük volna. Az nem lehet, hogy egy kihagyott helyzet miatt mindenki elveszítse a fejét, és már nem tudunk utána odafigyelni! Éppen itt kell kijönnie a jövőben annak, hogy mi egy nagy csapat vagyunk.

- Most adtál egy ziccert, mert kiderült, olvastad a fórumokat. Rendben van, hogy nem tetszett, amit Marcival műveltek, de azért Te, meg a Benedek is kaptatok a fórumokon elég szépen, mint öreg, nagy tekintélyű játékosok, akik nem a várt teljesítményt nyújtották. Erről mi a véleményed?

 

- Ez abszolút várható volt. Tibivel már a sydney-i olimpia győzelem után egy évvel, a budapesti EB-bronzot követően kaptunk olyan üzeneteket, hogy "Benedek, Kásás takarodj", és utána azért még nyertünk egy pár aranyat. Tehát igazából ez benne van. Sajnos régen túl sokat foglalkoztatott, és mély nyomot hagyott bennem az ilyesmi, most már úgy érzem, hogy „hozzá tartozik”, sőt, végül is valamilyen szinten igazuk is van az embereknek. Persze nem tudják, hogy mi van a színfalak mögött, és hogy mennyi munka van még egy ilyen ezüstben, tehát egy ilyen „rossz játékban” is.

 

Benne van a pakliban, végül is mi tettük magasra a mércét, fel kell vállalni, hogy ha nem úgy játszunk, ahogy megszokhatták tőlünk sokszor, akkor nem csak dicsérnek minket, hanem ugyanúgy el is marasztalnak. De valahogy érdekes módon ez nem esett annyira rosszul, mint Marci esete, akire egyből ráugrottak, hogy „Marci haza se gyere”. Biztos neki is nagyon rosszul esett, és ő még talán nincs is hozzászokva, én már azért szerencsére igen. Elég, ha az ember egy meccsen, vagy egy világversenyen nem úgy szerepel, ahogy szeretne, ahogy különben tud, azonnal megkapja a magáét.

- VB után vagyunk. Véget ért egy korszak? Érzel olyat, hogy most akkor itt lezárult valami?

 

- Nem, nincs ilyen érzésem. Nekem most olyan érzésem van, hogy jön az utolsó fontos év ebben a ciklusban és hát eddig mindig az volt a szlogen az ezüstök után, hogy nem baj, Peking a végcél. Úgyhogy most már tényleg Peking a cél és mindent, mindent be kell vetni annak érdekében, hogy meglegyen a harmadik olimpiai arany. Úgy érzem, személy szerint minden játékosnak úgy kell nekiállnia ennek az egy évnek már nyártól kezdve, hogy most aztán tényleg nem számít semmi, csak az, hogy megint megtaláljuk a kulcsát a győzelem zárának. Egy utolsó nagy nekifutásra van szükség, mert utána tényleg lehet, hogy vége lesz egy korszaknak.

 

Ezt szerintem mindenki érzi, és biztos vagyok abban, hogy valahogy egészen máshogy fogunk hozzáállni. Szerintem a csapat gerince mindenféleképpen a jelenlegi lesz, mert gondolom, - szerintem Dénes is így gondolja, - hogy nem lenne érdemes az olimpia előtt egy évvel gyökeresen változtatni. Mindenféleképpen lehetnek változások a csapaton belül, de úgy érzem, hogy nekünk most így, lehet, hogy utoljára össze kell fognunk, és nekivágni, és mindent beleadni.

 

Bennem nagyon nagy elszántság van. Persze nem tudok most még erre fizikálisan ráhangolódni, eléggé el is fáradtam a vb-n, de már tudom, hogy nyártól kezdve hogy állok neki ennek az utolsó évnek. Végig az lebeg a szemem előtt, hogy Peking és az olimpiai dobogó legfelső foka. Mint ahogy Sydney előtt is mindig úgy feküdtem le és aludtam el, hogy az a kép volt előttem, ahogy megnyerjük a döntőt. Az, hogy a dudaszó pillanatában milyen jelenetek lesznek. Elképzeltem, hogy körbe fogom rohangálni a medencét és akkor ott milyen boldogság lesz - persze akkor még nem is voltunk olimpiai bajnokok. És most ugyanezt szeretném, már most elképzelni, átérezni azokat a pillanatokat, és mindent bevetni annak érdekében, hogy megvalósuljanak, hogy nyerjünk.

33 régi hozzászólás

kar, a kankanom hozzászólása
2009.01.26. 08:06

Jok a fotok, annal mar csak Tamas sportteljesitmenye jobb:)

XD hozzászólása
XD17541
2008.12.29. 19:41

Hozzászólások: Erika 2008-09-11 12:56:36 Most olvastam ezt a cikket. Látod, sikerült! Amit elképzeltél úgy is történt. Felálltatok a dobógó tetejére. Én akkoris ugyanúgy drukkolok és szeretlek titeket, amikor kikaptok.Én is sportoltam csapatban, tudom milyen az, hogy mindenki egyért, egy-mindenkiért.Van amikor úgy tűnik minden jó, és még sem jön össze semmi.Ezt is el kell fogadni a közönségnek és tovább drukkolni és buzdítani a magyar fiúkat. Köszönöm neked és nektek azt az élményt, amit az olimpia idején a meccsekkel nyújtottatok. Hajrá magyarok! Magyar vizilabdások! Remélem még Londonban is játszani fogsz. üdv Erik Andrea 2008-09-08 11:18:41 ez igen :) 2008-03-04 22:05:53 Az a reklám..imádom:) Csáó Kásás!!:) | a legjobb vizilabdás;) Anna 2008-01-26 14:07:16 Nyugi, meg lesz a harmadik is.Jó azúj Vodafon reklámod.Tényleg anyukád szerepel benne? További sok sikert. Flecky5 2008-01-25 14:51:27 nagyon szeretném ha nyernétek...imádom a vízilabdaát én is játszom egy szintén két nagy magyar válogatott által alapított csapatban és én is szeretnék nyerni egyszer minimum 1 olimpiát úgyhogy Hajráá Magyarok!!!!!!Hajrá Kópé Jani 2008-01-22 22:14:28 Jól fizet a Vodafone??:D Seres László/München 2007-10-16 18:43:54 Hallo Tamas, nagyon sajnalom, hogy meg soha nem lattalak elöben, csak tv elött ülwe. Az eredmenyeidhez ugyanugy büszke lehetsz, mint papad. Egyebkent add at neki sok szivelyes üdvözleteimet. Mi együtt kezdtük a palyafutast a Fradiban. A papad "sajnos" sokkal jobb uszo es polzo lett, mint en. Ha nagymamaddal beszelsz, öt is sok szerettel üdvözlöm es a csodas puddingjat soha nem fogom elfelejteni, amit 2 trening között csinalt nekünk. A Pekingi Olypiahoz, ami kicsit meg hatra wan, nagyon sok sikert, egeszseget es jo eredmenyt kiwanok. Sziwelyes üdwözlettel Seres László anna 2007-06-16 22:17:34 nyerni fogtok, de ha mégsem, akkor is ti vagytok a világ legjobb csapata. Tóth Magdi 2007-06-15 12:28:49 Szia Kása! Gyönyörű helyen laksz. Ja, és Te vagy a világ legjobb vizilabdázója!!! Nyuszi 2007-06-14 16:35:35 most találtam rá erre az oldalra.igazán megkapó interjú és sárgulok,mert imádom a tengert. Szigi 2007-06-13 16:56:48 Szia Tamás! Remélem Pekingben sikerül, de már a fiatalok ott kopogtatnak az ajtó és vannak nagy tehetségek, reméljük ők tovább viszik amit ti elkezdtetek és a harmadik nagy korszak folytatódik...:)) Sz. 2007-06-08 23:03:32 Tamás, Nem csak testileg vagytok fáradtak,hanem lelkileg is (elég volt látni a képeket is). Nem kell úgy indulnotok,hogy nyernetek kell,hiszen már nyertetek,mindent amit csak lehetséges.Egy ország, veletek lesz lélekben a döntöben.Mert,hogy ott lesztek:-) Andrea 2007-05-20 22:38:30 Nagyon sportszerű,érdekes interjú. Tetszik ez a pozitív hozzállás, még akkor is ha "utolsó nagy nekikfutásról beszélsz".(Örülök,hogy megvédted a Marcit,engem is felbosszantott, amit vele műveltek:Napkelte,interjúk stb.)REmélem az álmod valóra válik és sikerül elhoznotok 3.olimpiai aranyérmet is.Az egész ország szurkol ezért nektek!!!!És mégtöbb, ilyen interjút. gab 2007-05-20 18:44:29 tényleg nincsenek véletlenek....szimpatikus ez a hozzáállás...ha mindannyian így gondolkodtok, Peking csak gyakorlás lesz....és nem utolsó nekifutás... gergő 2007-05-06 11:39:02 hülye aki olyan csapatot vádol aki a legeredményesebb a vízilabda töténelemben nem lehet azt mondani hogy ,,ne gyere haza Szívos" mert a végén tényleg nem jhön haza Ubud 2007-04-28 09:15:56 Nagyon szimpatikus, sportszerű nyilatkozat. Szorítani fogok, hogy Pekingben összejöjjön, és azt gondolom, hogy meg is fogtok tenni ezért mindent. Ha ez így lesz, és mégsem sikerül netán, akkor sincs miért szégyenkeznetek sem magatok, sem más előtt. Ezért szép és izgalmas a sport, főleg minden labdasport. Hajrá! Loo 2007-04-27 12:55:43 p L 2007-04-27 12:51:26 Sajnos a sport maximalista, de ti is emberek vagytok igy keptelenseg mindig nyerni, na meg milyen unalmas lenne, ha mindig a Magyarok nyernenek??:) Amit igazan sajnalok, hogy azok az emberek akik durvan es aljas modon tamadnak titeket, soha nem sportoltak vagy csak hobby szinten, igy elkepzelni sem tudjak mit jelent uszni nap-nap utan,loni, taposni gyakorolni azt amit mar millioszor csinaltal... Aki ezt nem unja meg az hazudik...Mindenkinel van olyan edzes amikor elatkozza azt napot amikor vizilabdazni kezdett, de ez termeszetes. Szerintem becsulettel kuzdott mindenki a dontoben es a VB soran is, de nem jott ki a lepes, ami szinte torvenyszeruen benne van a sportban neha... Mondhat akarki akarmit, de a legnagyobb elismeres az, hogy ha barhol a vilagon vizilabdarol van szo a Magyarok kerulnek szoba elsokent...ami azert csak jelent vmit:) En es sok millio Magyar is buszke ratok es arra, amit elertetek!! Pekingre fel!!!! Rusika 2007-04-25 21:18:23 Csak most olvastam az interjút. Tamás, nagyon jó dolgokat mondtál, határozottan pozitívnak érzem a hozzáállásodat, és azt gondolom hogy ez az elkövetkező "utolsó nagy nekifutáshoz" kelleni is fog. Azon meg nem lehet csodélkozni, hogy aranyat várunk tőletek, hiszen ti szoktattatok hozzá, hogy a Kemény legények neve egyet jelent az arannyal. Sok sikert a további felkészüléshez. Heni 2007-04-25 15:07:17 Szia Tomi! Már most sajnálom, hogy "utolsó nekifutásról" beszélsz. Ezek szerint Peking után ott hagyod a válogatottat? A válogatott nélküled (és a többi 30-as éveiben járó nélkül) már nem lesz ugyanaz. De azért remélem, hogy az álmod valóra válik, megnyeritek az olimpiai döntőt és a dudaszó után körberohangálod a medencét!!!!!! Egy ország szurkol ezért Nektek! nemérdekes 2007-04-21 22:11:40 Nagyon érdekes, ráadásul kifejezetten szimpatikus interjú...Még több ilyet, légy szíves :) Needle 2007-04-21 15:18:06 Mindig is tudtam, hogy a magyar vízilabda-válogatott tagjai halhatatlanok! ... Ugyanis csak azoknak adatik meg, hogy ki-be járkáljanak a Paradicsomban - namerhogy én a Paradicsomot pont így képzelem el, mint ez a hely ahol a Kásás lakik! ;)) De most komolyan, ez hol van?! ... Sorrento-i öböl?! Kösz Ella 2007-04-21 12:41:57 Szia Tamás! Jó ez az interjú! Jókat mondtál! Örülök, hogy megvédted a Marcit, ez a meccs nem a Marci ziccerén ment el, szóval nagyon ostoba, aki ezt erre kiélezi. Szerencsére nem láttam azt a Napkeltés riportot... Az is jó, hogy túl tudtok ezen lépni, ez sport, sajnos egyet kell értsek az előttem szólóval: jár és nem jár itt nem nagyon van, a sportban ilyen nincs. legfeljebb elméletben... Te vagy a világ legjobb vízilabdázója, nem is értem, hogy merülhet fel némelyekben a teljes fiatalítás. Az is ostobaság! Te kellesz a válogatottba, nemcsak Pekingig!! És jó hajad!Lécci ne vágasd le, legalább a Világligáig! Köszi. Sok sikert a további olasz meccsekhez és Forza Milan! Kritikus Péter 2007-04-20 15:18:13 Kedvezőnek ítélem, hogy Kemény Dénes kommunikációja új irányt vett az elvesztett Melbourne-i döntő óta. A VB előtti ?Minden esély megvan arra, hogy sikerüljön?, ?az álmainkat továbbra is dédelgethetjük? típusú nyilatkozatokkal szemben már arról beszél, hogy ?most lesz majd igazán nehéz dolguk a horvátoknak, mert világbajnokként egyértelműen esélyesei az olimpiai aranyéremnek. Persze nem egyedül, együtt a szerbekkel, a magyarokkal, és a spanyolokkal?. Ez úgy érzem, hogy már sokkal egészségesebb hozzáállás, leveszi a terhet a játékosairól, nem csigázza a közvélemény amúgy is mindig hatalmas elvárását. Remélem, hogy Kemény Mester néhány játékosának felfogására és abból fakadó kommunikációjára is tud majd hatást gyakorolni a közeljövőben. Gondolok itt Biros Peti azon, VB utáni nyilatkozatára, hogy ?nekivághatunk annak, hogy megszerezzük azt ami minket illet.? Szerintem ez a megközelítés hibás, a sportban nem illet meg senkit semmit. Vagy Kiss Gergő azon véleményére, hogy ?a horvátok önmagukhoz képest nagy teljesítményt nyújtottak az utolsó két meccsükön, és mi a játéktudásunk 90-95%-ának nyújtásával magabiztosan nyerhettünk volna?. Nekem ez a ?mi vagyunk a legjobbak, csak rosszul játszunk? megközelítés nem szimpatikus, és bár lehet, hogy a közönségben az ilyen jellegű nyilatkozatokkal sikerül életben tartani a ?mítoszt?, csak fejben igencsak nehézzé válhat elviselni az ezzel járó terhet. (Kiss Gergő ettől függetlenül nagyot játszott a döntőben és a közönség iránti közvetlensége miatt is roppant szimpatikus játékosnak tartom.) A várakozások felfokozásában persze a média is rendesen benne van, elég elolvasni a fenti Kásás interjú bevezetőjét, a fantáziálást ?a pekingi olimpiai döntő eredményhirdetéséről, a dobogó legfelső fokáról?. Egészségesebb lenne abbahagyni a dolgok ilyen nyíltan történő emlegetését. Még egy dolog: Nem értem Kemény Dénesnek azt az Origo Chat-en, a hét elején elhangzott véleményét, amely szerint Athén óta ez volt az első megnyertnek tűnő döntő. Nem értem, hogy az athéni döntőt hogyan érezhette megnyertnek, mikor csak egy góllal, 8:7-re nyertünk, az utolsó támadást a szerbek vezették, sőt még emberelőnyös helyzetben is voltak. (Egy honfitársunk sípja ?segített? hogy a szerbeknek lövés nélkül leperegjen az utolsó néhány másodperc a támadóidejükből.) Még Gyarmathy Dezső új könyve szerint is ez egy ?sírból visszahozott döntő volt?, miután az utolsó negyed előtt kettővel még a szerbek mentek. Hogy érezhetett ilyet vajon Dénes ilyenkor? Jázmina 2007-04-20 14:30:40 Szia Tomi! Nos engem is rendkívül felbosszantott, amit Szívós Marcival a Napkeltében műveltek és nem vagyok ezzel egyedül. Felháborodásomban írtam egy levelet az Mtv Kuratóriumának, hogy nem hiszem, hogy az emberek ilyen riportra kiváncsiak, ahol ízekre szedik a játékost egy hibája miatt és Gyárfás Tamás teljesen alkalmatlan és érdemtelen ennek a műsornak a vezetésére. Mégha Verebesért nem is vagyok oda, de örültem, hogy azt mondta, nehogy már egy ezüstért bocsánatot kelljen kérni. Remélem Gyárfás Tamás úr a foci EB pályázatának elvesztése miatt kicsit átgondolja a dolgokat és rájön, hogy nem mindig elég a szándék és a törekvés, sok mindenen múlik a győzelem. Az is lehet, hogy kicsi szerepet játszott a döntésükben, hogy az úszó EB-re még egy medencét se tudtak időben megépíteni, mit akarnak ennyi sportlétesítménnyel akkor? A Marci nem bánkódjon, ez most így sikerült. A Bíros Petitől kell ellesni, hogy kell a kapu előtti ziccert bedobni. Tény, hogy nem tudtok olyan felszabadultan játszani kiélezett helyzetben, mint régen. (Nekem a Sydney volt a csúcs, ott annyira jól ment, hogyha csukott szemmel vagy háttal dobtátok volna el a labdát, az is bemegy). Nekem minden elődöntőtök, döntőtök egy katarzis, még jó, hogy a szívem kibírja. Mindenesetre akkor is szeretünk benneteket, ha nem aranyat nyertek és már így is legendák vagytok. Bízom benne, hogy a legenda minél tovább folytatódik. Üdv Noémi 2007-04-20 08:47:57 Először is gratulálok minden eddigi eredmény(ed)hez! "Örömmel" olvastam, hogy nem csak engem háborított fel mindaz, amit Marcival műveltek interjú címén (Napkelte és egyéb műsorok, fórumok). A továbbiakban nagyon sok sikert kívánok Neked is, az edzőnek is és az egész csapatnak! Marika 2007-04-20 07:51:05 Gratulálok az eddigi eredményekhez, még ha közben ezüst érmek is vannak, hisz ezek mögött is hatalmas felkészülés és sok lemondás van. Sikeres, sérülésmentes, felkészülést az olimpiára, kitartást, és gyorsan elfelejteni a negatív kritikákat. Rutinos játékosok vagytok, egy kicsit azonban fejben kell helyretenni az esélyesség terhét, mert természetesen már "csak" az aranyérem az elfogadható ettől a nagyszerű csapattól. Sok sikert kívánok Kemény Dénesnek és az Őt körülvevő segítő Stábnak is. Hajrá magyarok! Szereztek még sok boldog pillanatot a szurkolóknak. Erkaterka 2007-04-19 23:44:33 Mult het vegen London-Roma utvonalon a repulogepbol neztem le a Genovai-obolre, szeretettel gondolva az ott levo kedves vizilabdazoinkra. Sok sikert a tovabbiakban is. k 2007-04-19 17:19:28 l Jucus 2007-04-19 15:49:57 Nagyonsok szeretettel gratulalok az elert eredmenyetekhez, az ezusthoz is!!!! Sok sikert, erot es kitartast a most kovetkezo nehez evhez es Pekinghez!!!! Csak legekben tudok beszelni az egesz Csapatrol es Edzorol egyarant, es mint jelenleg kulfoldon tartozkodo MAGYAR is mindig a legnagyobb buszkeseggel dicsekedem Veletek!!! Nekem az egyeduli bajom az mtv online dontokozvetitesevel volt- ami valoszinuleg a tulterheltseg miatt pont a donto pillanatokban fagyott le- es igy csak az indexen talaltuk meg aztan a hosszabitas eredmenyet :(( Azert persze igy is nagyon izgalmas volt, es jo hogy mar ilyenre is jo az internet- ugyanakkor bosszanto, hogy pl az Eurosport-ot abszolut nem erdekli egy ilyen nagyszeru sport dontojenek kozvetitese.. udv es megegyszer gratulalok az egesz csapatnak!!!

ÉN hozzászólása
ÉN17540
2008.12.29. 19:39

!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!király!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! !!!!!!!!!Kásás a my példaképem! Királyak a képek XD!!!!!!!!!

Erika hozzászólása
Erika14839
2008.09.11. 12:56

Most olvastam ezt a cikket. Látod, sikerült! Amit elképzeltél úgy is történt. Felálltatok a dobógó tetejére. Én akkoris ugyanúgy drukkolok és szeretlek titeket, amikor kikaptok.Én is sportoltam csapatban, tudom milyen az, hogy mindenki egyért, egy-mindenkiért.Van amikor úgy tűnik minden jó, és még sem jön össze semmi.Ezt is el kell fogadni a közönségnek és tovább drukkolni és buzdítani a magyar fiúkat. Köszönöm neked és nektek azt az élményt, amit az olimpia idején a meccsekkel nyújtottatok. Hajrá magyarok! Magyar vizilabdások! Remélem még Londonban is játszani fogsz. üdv Erik

Andrea hozzászólása
Andrea14778
2008.09.08. 11:18

ez igen

:) hozzászólása
:)5395
2008.03.04. 22:05

Az a reklám..imádom:) Csáó Kásás!!:) | a legjobb vizilabdás;)

Anna hozzászólása
Anna4948
2008.01.26. 14:07

Nyugi, meg lesz a harmadik is.Jó azúj Vodafon reklámod.Tényleg anyukád szerepel benne? További sok sikert.

Flecky5 hozzászólása
2008.01.25. 14:51

nagyon szeretném ha nyernétek...imádom a vízilabdaát én is játszom egy szintén két nagy magyar válogatott által alapított csapatban és én is szeretnék nyerni egyszer minimum 1 olimpiát úgyhogy Hajráá Magyarok!!!!!!Hajrá Kópé

Jani hozzászólása
Jani4941
2008.01.22. 22:14

Jól fizet a Vodafone??:D

Seres László/München hozzászólása
2007.10.16. 18:43

Hallo Tamas, nagyon sajnalom, hogy meg soha nem lattalak elöben, csak tv elött ülwe. Az eredmenyeidhez ugyanugy büszke lehetsz, mint papad. Egyebkent add at neki sok szivelyes üdvözleteimet. Mi együtt kezdtük a palyafutast a Fradiban. A papad "sajnos" sokkal jobb uszo es polzo lett, mint en. Ha nagymamaddal beszelsz, öt is sok szerettel üdvözlöm es a csodas puddingjat soha nem fogom elfelejteni, amit 2 trening között csinalt nekünk. A Pekingi Olypiahoz, ami kicsit meg hatra wan, nagyon sok sikert, egeszseget es jo eredmenyt kiwanok. Sziwelyes üdwözlettel Seres László

anna hozzászólása
anna2005
2007.06.16. 22:17

nyerni fogtok, de ha mégsem, akkor is ti vagytok a világ legjobb csapata.

Tóth Magdi hozzászólása
2007.06.15. 12:28

Szia Kása! Gyönyörű helyen laksz. Ja, és Te vagy a világ legjobb vizilabdázója!!!

Nyuszi hozzászólása
Nyuszi1958
2007.06.14. 16:35

most találtam rá erre az oldalra.igazán megkapó interjú és sárgulok,mert imádom a tengert.

Szigi hozzászólása
Szigi1945
2007.06.13. 16:56

Szia Tamás! Remélem Pekingben sikerül, de már a fiatalok ott kopogtatnak az ajtó és vannak nagy tehetségek, reméljük ők tovább viszik amit ti elkezdtetek és a harmadik nagy korszak folytatódik...:))

Sz. hozzászólása
Sz.1800
2007.06.08. 23:03

Tamás, Nem csak testileg vagytok fáradtak,hanem lelkileg is (elég volt látni a képeket is). Nem kell úgy indulnotok,hogy nyernetek kell,hiszen már nyertetek,mindent amit csak lehetséges.Egy ország, veletek lesz lélekben a döntöben.Mert,hogy ott lesztek:-)

Andrea hozzászólása
2007.05.20. 22:38

Nagyon sportszerű,érdekes interjú. Tetszik ez a pozitív hozzállás, még akkor is ha "utolsó nagy nekikfutásról beszélsz".(Örülök,hogy megvédted a Marcit,engem is felbosszantott, amit vele műveltek:Napkelte,interjúk stb.)REmélem az álmod valóra válik és sikerül elhoznotok 3.olimpiai aranyérmet is.Az egész ország szurkol ezért nektek!!!!És mégtöbb, ilyen interjút.

gab hozzászólása
gab895
2007.05.20. 18:44

tényleg nincsenek véletlenek....szimpatikus ez a hozzáállás...ha mindannyian így gondolkodtok, Peking csak gyakorlás lesz....és nem utolsó nekifutás...

gergő hozzászólása
2007.05.06. 11:39

hülye aki olyan csapatot vádol aki a legeredményesebb a vízilabda töténelemben nem lehet azt mondani hogy ,,ne gyere haza Szívos" mert a végén tényleg nem jhön haza

Ubud hozzászólása
Ubud767
2007.04.28. 09:15

Nagyon szimpatikus, sportszerű nyilatkozat. Szorítani fogok, hogy Pekingben összejöjjön, és azt gondolom, hogy meg is fogtok tenni ezért mindent. Ha ez így lesz, és mégsem sikerül netán, akkor sincs miért szégyenkeznetek sem magatok, sem más előtt. Ezért szép és izgalmas a sport, főleg minden labdasport. Hajrá!

Loo hozzászólása
Loo763
2007.04.27. 12:55

p

L hozzászólása
L762
2007.04.27. 12:51

Sajnos a sport maximalista, de ti is emberek vagytok igy keptelenseg mindig nyerni, na meg milyen unalmas lenne, ha mindig a Magyarok nyernenek??:) Amit igazan sajnalok, hogy azok az emberek akik durvan es aljas modon tamadnak titeket, soha nem sportoltak vagy csak hobby szinten, igy elkepzelni sem tudjak mit jelent uszni nap-nap utan,loni, taposni gyakorolni azt amit mar millioszor csinaltal... Aki ezt nem unja meg az hazudik...Mindenkinel van olyan edzes amikor elatkozza azt napot amikor vizilabdazni kezdett, de ez termeszetes. Szerintem becsulettel kuzdott mindenki a dontoben es a VB soran is, de nem jott ki a lepes, ami szinte torvenyszeruen benne van a sportban neha... Mondhat akarki akarmit, de a legnagyobb elismeres az, hogy ha barhol a vilagon vizilabdarol van szo a Magyarok kerulnek szoba elsokent...ami azert csak jelent vmit:) En es sok millio Magyar is buszke ratok es arra, amit elertetek!! Pekingre fel!!!!

Rusika hozzászólása
2007.04.25. 21:18

Csak most olvastam az interjút. Tamás, nagyon jó dolgokat mondtál, határozottan pozitívnak érzem a hozzáállásodat, és azt gondolom hogy ez az elkövetkező "utolsó nagy nekifutáshoz" kelleni is fog. Azon meg nem lehet csodélkozni, hogy aranyat várunk tőletek, hiszen ti szoktattatok hozzá, hogy a Kemény legények neve egyet jelent az arannyal. Sok sikert a további felkészüléshez.

Heni hozzászólása
Heni754
2007.04.25. 15:07

Szia Tomi! Már most sajnálom, hogy "utolsó nekifutásról" beszélsz. Ezek szerint Peking után ott hagyod a válogatottat? A válogatott nélküled (és a többi 30-as éveiben járó nélkül) már nem lesz ugyanaz. De azért remélem, hogy az álmod valóra válik, megnyeritek az olimpiai döntőt és a dudaszó után körberohangálod a medencét!!!!!! Egy ország szurkol ezért Nektek!

nemérdekes hozzászólása
2007.04.21. 22:11

Nagyon érdekes, ráadásul kifejezetten szimpatikus interjú...Még több ilyet, légy szíves :)

Needle hozzászólása
2007.04.21. 15:18

Mindig is tudtam, hogy a magyar vízilabda-válogatott tagjai halhatatlanok! ... Ugyanis csak azoknak adatik meg, hogy ki-be járkáljanak a Paradicsomban - namerhogy én a Paradicsomot pont így képzelem el, mint ez a hely ahol a Kásás lakik! ;)) De most komolyan, ez hol van?! ... Sorrento-i öböl?! Kösz

Ella hozzászólása
Ella743
2007.04.21. 12:41

Szia Tamás! Jó ez az interjú! Jókat mondtál! Örülök, hogy megvédted a Marcit, ez a meccs nem a Marci ziccerén ment el, szóval nagyon ostoba, aki ezt erre kiélezi. Szerencsére nem láttam azt a Napkeltés riportot... Az is jó, hogy túl tudtok ezen lépni, ez sport, sajnos egyet kell értsek az előttem szólóval: jár és nem jár itt nem nagyon van, a sportban ilyen nincs. legfeljebb elméletben... Te vagy a világ legjobb vízilabdázója, nem is értem, hogy merülhet fel némelyekben a teljes fiatalítás. Az is ostobaság! Te kellesz a válogatottba, nemcsak Pekingig!! És jó hajad!Lécci ne vágasd le, legalább a Világligáig! Köszi. Sok sikert a további olasz meccsekhez és Forza Milan!

Kritikus Péter hozzászólása
2007.04.20. 15:18

Kedvezőnek ítélem, hogy Kemény Dénes kommunikációja új irányt vett az elvesztett Melbourne-i döntő óta. A VB előtti ?Minden esély megvan arra, hogy sikerüljön?, ?az álmainkat továbbra is dédelgethetjük? típusú nyilatkozatokkal szemben már arról beszél, hogy ?most lesz majd igazán nehéz dolguk a horvátoknak, mert világbajnokként egyértelműen esélyesei az olimpiai aranyéremnek. Persze nem egyedül, együtt a szerbekkel, a magyarokkal, és a spanyolokkal?. Ez úgy érzem, hogy már sokkal egészségesebb hozzáállás, leveszi a terhet a játékosairól, nem csigázza a közvélemény amúgy is mindig hatalmas elvárását. Remélem, hogy Kemény Mester néhány játékosának felfogására és abból fakadó kommunikációjára is tud majd hatást gyakorolni a közeljövőben. Gondolok itt Biros Peti azon, VB utáni nyilatkozatára, hogy ?nekivághatunk annak, hogy megszerezzük azt ami minket illet.? Szerintem ez a megközelítés hibás, a sportban nem illet meg senkit semmit. Vagy Kiss Gergő azon véleményére, hogy ?a horvátok önmagukhoz képest nagy teljesítményt nyújtottak az utolsó két meccsükön, és mi a játéktudásunk 90-95%-ának nyújtásával magabiztosan nyerhettünk volna?. Nekem ez a ?mi vagyunk a legjobbak, csak rosszul játszunk? megközelítés nem szimpatikus, és bár lehet, hogy a közönségben az ilyen jellegű nyilatkozatokkal sikerül életben tartani a ?mítoszt?, csak fejben igencsak nehézzé válhat elviselni az ezzel járó terhet. (Kiss Gergő ettől függetlenül nagyot játszott a döntőben és a közönség iránti közvetlensége miatt is roppant szimpatikus játékosnak tartom.) A várakozások felfokozásában persze a média is rendesen benne van, elég elolvasni a fenti Kásás interjú bevezetőjét, a fantáziálást ?a pekingi olimpiai döntő eredményhirdetéséről, a dobogó legfelső fokáról?. Egészségesebb lenne abbahagyni a dolgok ilyen nyíltan történő emlegetését. Még egy dolog: Nem értem Kemény Dénesnek azt az Origo Chat-en, a hét elején elhangzott véleményét, amely szerint Athén óta ez volt az első megnyertnek tűnő döntő. Nem értem, hogy az athéni döntőt hogyan érezhette megnyertnek, mikor csak egy góllal, 8:7-re nyertünk, az utolsó támadást a szerbek vezették, sőt még emberelőnyös helyzetben is voltak. (Egy honfitársunk sípja ?segített? hogy a szerbeknek lövés nélkül leperegjen az utolsó néhány másodperc a támadóidejükből.) Még Gyarmathy Dezső új könyve szerint is ez egy ?sírból visszahozott döntő volt?, miután az utolsó negyed előtt kettővel még a szerbek mentek. Hogy érezhetett ilyet vajon Dénes ilyenkor?

Jázmina hozzászólása
2007.04.20. 14:30

Szia Tomi! Nos engem is rendkívül felbosszantott, amit Szívós Marcival a Napkeltében műveltek és nem vagyok ezzel egyedül. Felháborodásomban írtam egy levelet az Mtv Kuratóriumának, hogy nem hiszem, hogy az emberek ilyen riportra kiváncsiak, ahol ízekre szedik a játékost egy hibája miatt és Gyárfás Tamás teljesen alkalmatlan és érdemtelen ennek a műsornak a vezetésére. Mégha Verebesért nem is vagyok oda, de örültem, hogy azt mondta, nehogy már egy ezüstért bocsánatot kelljen kérni. Remélem Gyárfás Tamás úr a foci EB pályázatának elvesztése miatt kicsit átgondolja a dolgokat és rájön, hogy nem mindig elég a szándék és a törekvés, sok mindenen múlik a győzelem. Az is lehet, hogy kicsi szerepet játszott a döntésükben, hogy az úszó EB-re még egy medencét se tudtak időben megépíteni, mit akarnak ennyi sportlétesítménnyel akkor? A Marci nem bánkódjon, ez most így sikerült. A Bíros Petitől kell ellesni, hogy kell a kapu előtti ziccert bedobni. Tény, hogy nem tudtok olyan felszabadultan játszani kiélezett helyzetben, mint régen. (Nekem a Sydney volt a csúcs, ott annyira jól ment, hogyha csukott szemmel vagy háttal dobtátok volna el a labdát, az is bemegy). Nekem minden elődöntőtök, döntőtök egy katarzis, még jó, hogy a szívem kibírja. Mindenesetre akkor is szeretünk benneteket, ha nem aranyat nyertek és már így is legendák vagytok. Bízom benne, hogy a legenda minél tovább folytatódik. Üdv

Noémi hozzászólása
2007.04.20. 08:47

Először is gratulálok minden eddigi eredmény(ed)hez! "Örömmel" olvastam, hogy nem csak engem háborított fel mindaz, amit Marcival műveltek interjú címén (Napkelte és egyéb műsorok, fórumok). A továbbiakban nagyon sok sikert kívánok Neked is, az edzőnek is és az egész csapatnak!

Marika hozzászólása
2007.04.20. 07:51

Gratulálok az eddigi eredményekhez, még ha közben ezüst érmek is vannak, hisz ezek mögött is hatalmas felkészülés és sok lemondás van. Sikeres, sérülésmentes, felkészülést az olimpiára, kitartást, és gyorsan elfelejteni a negatív kritikákat. Rutinos játékosok vagytok, egy kicsit azonban fejben kell helyretenni az esélyesség terhét, mert természetesen már "csak" az aranyérem az elfogadható ettől a nagyszerű csapattól. Sok sikert kívánok Kemény Dénesnek és az Őt körülvevő segítő Stábnak is. Hajrá magyarok! Szereztek még sok boldog pillanatot a szurkolóknak.

Erkaterka hozzászólása
2007.04.19. 23:44

Mult het vegen London-Roma utvonalon a repulogepbol neztem le a Genovai-obolre, szeretettel gondolva az ott levo kedves vizilabdazoinkra. Sok sikert a tovabbiakban is.

k hozzászólása
k736
2007.04.19. 17:19

l

Jucus hozzászólása
2007.04.19. 15:49

Nagyonsok szeretettel gratulalok az elert eredmenyetekhez, az ezusthoz is!!!! Sok sikert, erot es kitartast a most kovetkezo nehez evhez es Pekinghez!!!! Csak legekben tudok beszelni az egesz Csapatrol es Edzorol egyarant, es mint jelenleg kulfoldon tartozkodo MAGYAR is mindig a legnagyobb buszkeseggel dicsekedem Veletek!!! Nekem az egyeduli bajom az mtv online dontokozvetitesevel volt- ami valoszinuleg a tulterheltseg miatt pont a donto pillanatokban fagyott le- es igy csak az indexen talaltuk meg aztan a hosszabitas eredmenyet :(( Azert persze igy is nagyon izgalmas volt, es jo hogy mar ilyenre is jo az internet- ugyanakkor bosszanto, hogy pl az Eurosport-ot abszolut nem erdekli egy ilyen nagyszeru sport dontojenek kozvetitese.. udv es megegyszer gratulalok az egesz csapatnak!!!