Nézd meg az elődöntő összes magyar gólját. (Köszönjük a Magyar Televízió engedélyét!)

Szólj hozzá a meccs fórumában. 

KEMÉNY DÉNES:

A vártnál sokkal nehezebb volt, az elején elhúzhattunk volna, ha figyelmesebbek vagyunk a lövőhelyzeteinkben, de mivel ez nem így volt, és hátul is kaptunk egy-két, talán elkerülhető gólt, szoros maradt a meccs. Ezzel pedig nem csak a spanyolok, hanem a játékvezetők is kicsit vérszemet kaptak. Azért az feltűnő volt, hogy az utolsó negyedben és a két hosszabbításban 7:2 volt a kiállítások aránya, ilyen különbség nem volt a két csapat között. Az egész meccsen dupla volt a támadóhibák aránya. Igaz, ezt a fajta játékvezetést annyiban mindenképpen magunknak köszönhettük, hogy úgy érezték: van esetleg sansz… Nem jó jel a magyar-horvát előtt.

A csapatra visszatérve: néhány játékosnak nagyon össze kell szednie magát, mert ma nagyon halvány volt. Van 40 óránk arra, hogy felkészüljünk, és sikeresen megvívjuk a legfontosabb meccset.

- Minek köszönhető a mai győzelem?

Szerintem az akarat győzelme volt. Kritikus pillanatokban mindig tudtunk újítani. A spanyol csapat miatt sokan úgy gondolták, hogy sétagalopp lesz a mai meccs. Talán az is lehetett volna, hogyha az elején elkedvetlenítjük a kapusukat, csak sajnos nagyon-nagyon jó játékosaim is teljesen elbizonytalanodtak egy-két rossz lövés után, és ennek ára volt. Ezt most már nem nagyon engedhetjük meg magunknak. Azért, mert valakinek van egy rossz lövése vagy rossz megoldása, a meccs megy tovább, és úgy kell játszania, ahogy tud, nem pedig ettől legyengíteni a saját teljesítményét.

Ugyanakkor azért azt hozzá kell tegyem: én tudtam, hogy nagyon nehéz meccs lesz. Az nem véletlen, ha egy csapat minden világversenyen legalább elődöntős. Ez így volt Budapesten a Világkupán, a belgrádi EB-n, a kettő között, Athénban döntőt játszottak a Világligán. Most is eljutottak az elődöntőbe, s ez azt jelenti: ha valaki mindig ilyen meccseket játszik, valószínűleg oda való. Ebben a spanyol csapatban van néhány nagyon-nagyon jó játékos, sajnos ma nem tudtuk mindegyiket semlegesíteni. Egy részüket semlegesítettük, volt néhányszor szerencsénk is, kapufáknál, volt néhányszor balszerencsénk kapott gólnál, amikor nagyon-nagyon kevés hiányzott, hogy sikerüljön elhárítani.

És hát, mondom, nem nagyon értettem, hogy amikor elhúztunk az utolsó negyed előtt két góllal, miért kaptunk zsinórban négy hátrányt úgy, hogy azért annyit biztos produkáltunk mi is, hogy valamit megérdemeltünk volna, ehhez képest csak kontrák. Én megmondom őszintén, a bírópáros hallatán biztos voltam abban, hogy tisztességesek lesznek, és most egy kicsit úgy éreztem - nem azt mondom, hogy csaltak -, talán úgy gondolták, hogy majd ezt is el fogjuk bírni. Csak hát annál sokkal jobb ma ez a spanyol csapat, hogy ők ezt gondolhassák. Az egész világbajnokságon elég idegesítő a bíráskodás stílusa, ma volt először halvány jele annak, hogy nem csak a stílus idegesítő. Remélem, ez két nap múlva nem így lesz, mindenesetre úgy kell játszanunk, hogy a meccs elbírja.

- Mit szólsz a szerb-horvát meccshez?

- Nem láttam.

- És mit szólsz a végeredményéhez, azt talán hallottad...

- Hát most mit mondjak, hússzor mondtam az elmúlt három hónapban, amikor kérdeztek, hogy mi lesz a szerbekkel, nem biztos, hogy összekerülünk. Végig kell gondolni, valószínűleg volt valami alapja, ha én ezt ennyiszer mondtam.

- Mi a program a döntőig?

- Holnap egy edzéslehetőségünk van, azt kihasználjuk, azon kívül a szokásos. Ma este kicsit lazítunk, holnap reggeltől készülünk a döntőre.

FODOR RAJMUND:

Drámai küzdelem volt, kevésbé jó vízilabdával, inkább nagy akarattal. Örülök, hogy bejutottunk a döntőbe, mert volt-egy-két olyan momentum a rendes játékidő vége felé, hogy nem mi néztünk ki a döntő egyik részvevőjének. De hát, szokták mondani: minden jó, ha a vége jó. Örüljünk ennek, és én személy szerint külön is nagyon boldog vagyok, hogy egymást követő három világbajnokságon döntőt tudok játszani. Remélem, hogy az aranyból lesz több, mint az ezüstből, ha ennek a három vb-döntőnek a mérlegét nézzük majd a vb után...

- Milyen érzés volt kipontozódás után ezt a drámát a kispadról nézni?

Nagyon rossz. Tehetetlen az ember és ez jobban idegölő, mint amikor a vízben le tudja vezetni a feszültséget. Sajnálom, hogy bár három negyedet ki tudtam húzni egyetlen személyi hibával, de az utolsó negyedben a görög játékvezető gyorsan adott kettőt. Ez volt az a periódus, amikor az arány négy hátrány volt nekünk és nula fór a javunkra...

KISS GERGELY:

A mérkőzésnek az volt a nehézsége, hogy az elődöntőbe került négy csapat közül kettő, a szerb és a magyar úgy gondolta, hogy esélyesebb. A másik kettőnek nem volt veszíteni valója és ez a felszabadultság érződött a horvátokon és a spanyolokon is. A horvátok meg is lepték a szerbeket, mi pedig borotvaélen táncolva tudtunk nyerni a spanyolok ellen, akikkel szemben jobb helyzetkihasználással nagyobb arányú győzelmet arathattunk volna.

Szerintem a tudásunknak csak körülbelül a háromnegyedét, négyötödét adtuk ki magunkból, ami egy vb-elődöntőben nem a legjobb teljesítmény, de ma elég volt ahhoz, hogy hosszabbításban nyerjünk egy jól játszó, lelkes spanyol csapat ellen. Ha tudtuk volna hozni a legjobb formánkat, akkor valószínűleg magabiztosabban nyerünk. Ennél jobb kell a vb-döntőre, ha nyerni akarunk, úgyhogy most erre készülünk két napig.

BIROS PÉTER:

Az elején nem játszottunk valami fényesen, de azt hiszem, küzdeni tudásból jelesre vizsgáztunk. Az elődöntőbeli győzelmet sajnos már nem adják könnyen, megszenvedtünk azért, hogy eljussunk a döntőig. Az utolsó két negyedben már elég jól játszottunk, az erőnket meg szerintem az bizonyítja, hogy akciógólokat lőttünk majdnem végig. A mainál csak jobbat várunk vasárnap.

KIS GÁBOR:

Számítottunk arra, hogy nekünk esnek, ez tehát nem ért minket váratlanul. Inkább az álmosságunk, amivel meglepetést okoztunk - saját magunknak is. Több mint két negyeden keresztül nem volt meg az a pörgés, az a lendület, ami általában jellemzi, és a végén most is jellemezte a csapatot. Most van másfél napunk elfelejteni, feldolgozni ezt a mérkőzést, és közben egy teljesen új válogatottra koncentrálni, mert a horvátok ellen így nem játszhatunk. Az biztos, hogy a mai mérkőzés nézőcsalogató volt, az ilyen meccsek jót tesznek a magyar vízilabdának is. Ez volt életem egyik legélménydúsabb meccse.

NAGY VIKTOR:

Minden meccsen úgy kell a kispadra ülni, hogy bármikor bevethető legyek, és számítani kell arra, hogy vízbe küldenek. Most is úgy ültem ott, hogy az elejétől kezdve felvettem a mérkőzés ritmusát. Örülök, hogy egy ilyen izgalmas mérkőzésen növelhettem a meccsrutinomat. Belülről nehéz meccsnek tűnt, de ez nem meglepő, harcias csapat ez a spanyol. Mivel magammal szemben kicsit maximalista vagyok, ezért azt mondom, hogy mehetett volna jobban is a játék, ennek ellenére nem panaszkodom, csak Molina találata piszkálja a csőrömet...

VARGA DÉNES:

Sima meccs volt :) Igazából gondoltuk, hogy felszívják magukat a spanyolok, hiszen nagy lehetőség kapujába kerültek. Ezzel szemben mi 80 százalékos teljesítményt nyújtottunk, nagyon álmosan játszottunk. Szerencsére amikor koncentráltunk és odafigyeltünk, akkor a kapura lövéseink bementek és a támadásainkban is volt fantázia. Sajnos néha a bírói ítéleteket nehezen lehetett követni, volt amikor mi folyamatosan kontrákat kaptunk, ők pedig folyamatosan fórokat, talán ennek is “köszönhető”, hogy voltak olyan periódusai a meccsnek, amikor zsinórban több gólt dobtak. A lényeg az, hogy sikerült, így most célegyenesben vagyunk...

MADARAS NORBERT:

Sajnos nagyon nehezen ment, de legalább megvan. 4:2-nél el lehetett volna menni, de nem sikerült. Egyébként végig fej fej mellett haladtunk, s közben már lehetett érezni, hogy a spanyolok ma nagyon jók. Most mindenki láthatta, hogy a világ élmezőnye nem csak két csapat, a magyar és a szerb.

KÁSÁS TAMÁS:

Borzasztóan nehéz volt, iszonyatosan elfáradtunk, én legalábbis nagyon. Talán volt benne egy picit egy olyan pszichés dolog, hogy amikor kiderült, hogy a horvátok megverték a szerbeket, nem tudtunk ettől elvonatkoztatni. Mivel a spanyolok ellen meg mi voltunk az esélyesek, szerettük volna ezt kikapcsolni, de lehet, hogy nem sikerült teljesen, talán emiatt is vált szorossá a mérkőzés. Ugyanakkor ez egy nagyon jó csapat, egyre jobban játszanak, tudtuk, hogy nem lehet őket félvállról venni, sőt. Athén óta a magyarok és a szerbek kiemelkedtek a mezőnyből, de ez a mostani vb jelzi: nem lesz ez így lesz. Főleg Pekingre, hiszen a spanyolok még rutinosabbak lesznek, a horvátok pedig már most nagyon jók. Mindenesetre az a lényeg, hogy bent vagyunk a döntőben és ez nagy dolog.

- A meccs fordulatairól mi maradt meg benned?

A fordulatokra nem nagyon emlékszem, ahhoz kellene aludni egyet, vagy visszanézni a meccset. Most csak az van bennem, hogy borzasztóan fárasztó és nagyon nehéz meccs volt. A hosszabbításban, azt hiszem, valamivel több erőnk maradt, vagy nagyobb szívünk volt, vagy talán egyszerűen rutinosabbak voltunk, ezért sikerült nyernünk. Kiszenvedtük, de senki nem számított könnyebb meccsre.

- A végén mennyire voltatok felszabadultak, hogy megvan a győzelem, milyen volt a hangulat?

- Örültünk, de nekem nem volt erőm erre se, kiültem a partra és ott elméláztam egy picit. Most ez a pihenőnap nagyon jól fog jönni megint, mert muszáj feltölteni az elemeket valahogy.

SZIVÓS MÁRTON:

Jó meccs volt, izgalmas... Nem sajnáltuk volna, ha könnyebben tudunk bejutni, de hát itt a világbajnokságon minden gólért, minden egyes mozdulatért, minden meccsért meg kellett szenvedni. Gondoltuk, hogy hasonló lesz. Ez a spanyol csapat nagyon jó.

MOLNÁR TAMÁS:

Nem játszottuk a legjobbunkat sajnos, de azt hiszem, érthető, hogy ilyen tétnél megremeg a kéz. Ezekben a helyzetekben nagyon jól segítettük egymást, ennek következménye volt, hogy a végén gyakorlatilag két perc alatt eldöntöttük a mérkőzést.

VARGA DÁNIEL:

- Unalmas volt, végig vezettünk, nem volt kérdéses, hogy ki nyer.

- Ez melyik meccs volt???

- Az új-zélandi, nem arról kérdezel? Na jó… Gondolom, nem én vagyok az első, aki azt mondja, hogy nem azért nyertünk, mert jól játszottunk, hanem mert jobban akartuk. Próbálom kerülni a közhelyeket, hogy a szív nyert és nem az ész vagy a taktika. Nem játszottunk jól, kimondottan rosszul ment, de egy csapat nagysága arról ismerszik meg, hogy amikor nem megy a játék, akkor is tud legalább olyan teljesítményt nyújtani, hogy nyerjen. Ez ma nekünk sikerült, hiszen nem sok játékost tudok mondani, aki jó formában volt, mégis valahogy kiszenvedtük a győzelmet. Borzasztó nagy akarással és csapatmunkával. Ha meglesz ugyanez az akarás és csapatmunka, és még egy kicsit jól is játszunk, akkor a döntőben is nyerni fogunk.

x