FACEBOOK

Komlósi Péter és a ,,családi ok,, - vlv-interjú a Debrecenből távozó vezetőedzővel

Komlósi Péter és a ,,családi ok,, - vlv-interjú a Debrecenből távozó vezetőedzővel
hozzászólás, 2018.03.22.

Szokatlan módon, szezon közben jelentették be Debrecenben, hogy a most zajló bajnokság végén nem folytatja a munkát a jelenlegi vezetőedző, Komlósi Péter. (Már az utódja is megvan.) A döntés okáról, hátteréről érdeklődtünk a szakembertől.

Diapolo


KOMLÓSI PÉTER (DVSE) a vlv-nek:

- Tavaly jöttem a klubhoz, elég későn, úgyhogy olyan csapatot kaptam, amelynek összetételébe már nem volt módom beleszólni. Erre az évadra öt helyen változtattam. Az volt az elvárás tavaly és ennek a szezonnak az elején is, hogy jussunk be a nyolcba. Nagyon sok munkát tettünk bele, s ebben az évadban sikerült is elérni a kitűzött célt, bár én azt is szerettem volna, ha a jelenleginél még jobbak vagyunk játékban. 

Azért nem vállaltam a folytatást, mert már két éve vagyok távol a szentesi otthonomtól. A párom tavaly itt volt Debrecenben, most nincs, ő is a feladataira koncentrál, Szentes és Budapest között ingázik. Szeretjük egymást, de az elmúlt évben alig volt közös életünk, még egy évet ilyen körülmények között nem tudtam elképzelni.

Ennyi az ok, nincs más, mert itt Debrecenben tényleg adottak a lehetőségek, a bizalom megvan, csak jót mondhatok a klubról ez az én döntésem volt. Sokszor megjelenik indokként, hogy "családi ok", hát ez tényleg az volt...

- Hogy fogadták a klubban a bejelentésedet?.

- Meglepődtek, hiszen szakmai szempontból ez a változás "nem volt benne a levegőben", a célt teljesítettük. Azt gondolták, hogy maradok, a bizalmat is megkaptam volna, hiszen ezzel tavaly sem volt gond, amikor nem sikerült kivívni a felsőházi folytatást.

- Milyen a csapat, hogy értékeled a jelenlegi Debrecent?

- Bejutottunk a nyolcba, ez valóban nagy siker, de úgy érzem, sokkal magabiztosabban is mehetett volna ez, szörnyű nekem, mint egykori védőjátékosnak, hogy a kapott góljaink száma ennyire magas. A lőtt gólokkal nincs baj, elég jók vagyunk elöl, de a kapott gólok átlaga nagyon magas. Edzőként a parton meccsről meccsre megélni, hogy ennyi munka után sem tudunk magasabb szintre lépni bizonyos dolgokban..., gyakoriak a helyezkedési hibák, sokszor fájdalmas volt nekem a partról nézni.

- És min múlik ez?

- Érzék is kell ehhez a játékhoz. Nyilván egy része tanulható, most, amikor beszélünk éppen egy videózáson vagyunk túl. Másfél órán át tartott, s csak másfél negyeden jutottunk túl, annyi a javítani való. Helyezkedésben, "elővételezésben" rengeteget lehetne előre lépni egyénileg és csapatszinten is. Ezeket próbáljuk megoldani, sokszor úgy tűnik, hogy sikerrel, de aztán amikor ott van a téthelyzet, s ösztönből cselekszik a játékos, improvizál, akkor azért elég fura dolgok is elő szoktak fordulni. Nem tudtuk eddig teljes mértékben orvosolni ezeket a bajokat, hiába dolgozunk rajta keményen. 


Fotók: Nagy Anita/DVSE

- És amikor visszanézitek és megmutatod a "típushibákat", mit szólnak a játékosok?

- Most azt láttam, hogy elfogadják, amiket mondtam. Valahogy úgy van ez egyébként, hogy mindenki várja a nagy csodát, hogy "majd a taktika!". Persze, van taktika, de hát azért ahhoz nagyon sokat lehet és kell is hozzátenni egyénileg. Nem mindegy, hogy a játékos hogy helyezkedik, érzi-e az arányokat, tudja-e, mivel jár, ha távolabbról jön a passz, benne van-e a vérében, hogy rossz kezes játékosról könnyebben be tud segíteni, sorolhatnám az ilyen "apróságokat". Érzék kell ezekhez, úgy is fogalmazhatnék, hogy nagyon kell érteni a játékot. Na ebben szerintem nagyon sokat tudnánk még előre lépni. Természetesen ezek az egyéni tulajdonságok ahhoz is nagyon kellenek, hogy csapatszinten fejlődni tudjon a játék. Ezen a téren van még mindig hiányérzetem.



Nem akarom bántani a játékosaimat, s így azért nehéz ezekről a problémákról beszélni, talán egy példa jól mutatja, miről van szól. Bezónáznak ellenünk, két méterre van a játékosomtól a zóna. Megkapja a labdát, kapura sem néz, dobja tovább. Ahelyett, hogy legalább három erős lóbával előre lépne vagy akinek helyet akar csinálni, annak a védőjét magára csalná, kiprovokálva, hogy ő támadja meg és csak utána adná tovább a labdát. Ilyen dolgokról van szó. Lehet táblán felvázolni a taktikát, de ha ezek az apróságok elmaradnak a megvalósítás közben, akkor nem működik a dolog. 

- Most azért ez mindenképpen furcsa helyzet, nem lehetett többet várni a csapatodtól, hiszen négy éve nem volt felsőházban a Debrecen. Ugyanakkor jelenleg a csoportotok utolsó helye tűnik biztosnak, nem nagyon látszik további előrelépési lehetőség ebben a bajnokságban. Ez a helyzet lelkileg, szakmailag milyen kihívásokat jelent?

- Ezért is lehetett, hogy amikor bejutottunk, volt ugyan öröm, de nem az az igazi eufória. Az is igaz, hogy nagyon gyorsan ment tovább a bajnokság. A középszakaszban gyakorlatilag kizárólag nehéz ellenfelünk van, látható volt rögtön, hogy erről a nyolcadik helyről elég nehéz lesz elmozdulni. Ez talán kicsit el is kényelmesítette a csapatot, és bizony, többször is szégyenteljes produkciót nyújtottunk a középszakasz eddigi időszakában. Ezt edzőként borzasztó átélni a parton.

Most arra készülünk, hogy az 5-8-on belüli helyosztóra összeszedjük magunkat. Nyilván az is számít valamennyit, hogy a játékosok számára a bejelentésemmel kicsit bizonytalanná vált a jövő, friss a hír, nem tudható egyelőre, hogy az új edző kire tart majd igényt, kire nem. Így most kicsit nehéz dolgozni a garnitúrával, de hát azért profi sportolókról van szó, az a céljuk, hogy minél jobban teljesítsenek, még akkor is, ha az energiájuk egy részét elvonja, hogy mi lesz a jövőjük, gondolatban biztosan sokat foglalkoznak ezzel.

- Milyenek a szerződések a játékosokkal, egyszerre jár le mind,vagy "csúsztatva vannak"?

- Úgy tudom, négy játékosnak van jövőre is szerződése a többieké lejár a szezon végén.

- Visszatérve a te sorsod alakulására, mi volt az oka annak, hogy ezt most, a szezon kellős közepén jelentettétek be?

- Én az elnökségnek jeleztem pár hete, azért akartam időben szólni, hogy legyen idejük reagálni. Hónapokig gondolkodtam azon, hogy miként intézzem ezt, nem akartam úgy kiszállni, hogy "bedől" az egész, hanem felajánlottam a segítségemet akár a csapatépítésben, akár bármi másban, hogy megkönnyítsem az átmenetet, s én most  úgy látom, hogy éppen ez a korai bejelentés teszi lehetővé, hogy ezt a munkát teljes egészében a következő edzőre lehessen bízni. Neki kell majd csapatot építenie, egyelőre nem is ismerem a debreceni koncepciót, hogy a klub milyen irányban akar elmozdulni, de a segítségemet felajánlottam. Azt tudtam, hogy az életvitelem így nem fenntartható ezzel az ingázással, a magánéletem teljesen szétesett volna.

- Ki lesz az utód?

- Most vált hivatalossá, hogy az évek óta Debrecenben dolgozó, az utánpótlásképzésért felelős szerb szakember, Miroszlav Bajin. Szerintem így lesz idő a váltásra és az új csapat építésére még akkor is, ha a játékospiaci mozgás minden eddiginél korábban indult meg.

Természetesen ez is egy külön probléma.

Tavaly végigvittem a harcot, hogy miként lehetne minőségi játékost igazolni, te is tudod, hogy a négy élcsapat elviszi a legjavát, s ott van még a Miskolc, ahol a nemzetközi kupaszreplés és az eredményeik miatt szintén jól tudnak igazolni. Utánuk hat csapat verseng nagyjából ugyanazokért a játékosokért. Természetesen az élcsapatoknál vannak a legmagasabban kvalifikált játékosok, azok, akik bírják a sorozatterhelést, a válogatottak, akiknek nem gond, ha egy évadban lejátszanak 60-65 mérkőzést. Utáuk jönnek azok, akik vagy azért olcsóbbak, mert még fiatalok, de van bennük fejlődési potenciál - ilyet érdemes egyébként igazolni, de ilyen játékosból sincs elég, nagyon sokan vadásznak rájuk. Vannak aztán, akik kiöregedőben vannak, a pályafutásuk a vége felé jár és aztán azok, akik egész életükben középcsapatokban játszottak. Utóbbiaknál azt kell nagyon alaposan megnézni, hogy milyen egyéni tulajdonságaik vannak, mennyire csapatemberek.

Itt egy egész más piacról van szó, mint ahonnan a nagy csapatok vásárolnak és nagyon nehéz feladat innen jól igazolni, mert rengeteg a középszintű klub, sokan szeretnének bejutni a legjobb nyolcba és van is arra pénzük, hogy erről a "másodlagos" piacról megszerezzék a legjobbakat. Őrült csata folyik ezen a piacon, mert az itt szereplő klubok az éljátékosok mozgásába nem tudnak beleszólni, a legkönnyebb megoldás számukra talán még a külföldiek szerződtetése. 



- Egy kérdés maradt: mi lesz veled és a vízilabdával a jövőben?

- Biztos, hogy a sportág végigkíséri az életemet, ez eddig is így volt. Jelen pillanatban nincs konkrét elképzelésem. Nem az OB1-ben szeretnék munkát vállalni, de viszonylag friss a bejelentés, egyelőre elindult egyfajta puhatolózás, elkezdtek érdeklődni nálam, akik hallották a hírt, de bármiféle döntéstől még messze vagyok.

- Szentesre mész vissza?

- Igen, az a terv. Ott elkészült az új házam - majd rögtön eljöttem Debrecenbe...

- Van-e bármi, amit szeretnél mondani, de nem kérdeztem?

- Annyi, hogy nagyon szépen köszönöm a Debrecennek a bizalmat, azt, hogy tavaly és idén is bíztak bennem. Nagyon remélem, hogy a munkámmal meg tudtam hálálni ezt és mindent nagyon szépen köszönök. Jó élményekkel, szép emlékekkel fogok távozni a szezon végén.

- Köszönöm a beszélgetést és sikeres további életutat kívánok!