FACEBOOK

Molnár vette szárnyai alá - interjú

Molnár vette szárnyai alá - interjú
hozzászólás, 2007.03.04.

A pécsi összetartás utolsó tréningjét követően Kemény Dénes tömören összefoglalva igényeit búcsúzott el a vízilabda-válogatott keretének még vízben lihegő tagjaitól. A szövetségi kapitány azt mondta a rá figyelő 19 pólósnak, hogy az egymás elleni kétkapuzáson tapasztalt akaratot szeretné viszontlátni a lelátóról a bajnoki találkozókon, örülne, ha nehéz döntés elé állítanák őt a bő világbajnoki keret májusban esedékes kialakításakor. Addig mégegyszer találkozik a kerettagokkal, hiszen március 13-15-ig Hódmezővásárhelyen készül a társaság, más kérdés, hogy a Pécsett látott arcok nem mindegyike köszön majd vissza az alföldi városban. A külföldön játszók is hazatérnek arra a két és fél napra, meg Kemény Dénes is fenntartja a változtatás jogát.

Diapolo

Hogy Hárai Balázzsal találkozunk-e Hódmezővásárhelyen, nem tudni, mindenesetre figyelemreméltó, hogy a Domino-BHSE nem egészen 18 esztendős játékosát is tesztelte Kemény Dénes - aki nem tartja lehetetlennek, hogy már Pekingre is beérik a fiatal, 202 centi magas, 110 kilós center.

- Meglepődött, hogy a december végi, kassai edzőtábor után, Pécsre is meghívót kap? - kérdeztük a nyáron a BVSC-ből a Kőér utcába költöző pólóst.
- Meglepődtem, a kassai edzőtábort amolyan egyszeri alkalomnak hittem. Ugyanakkor igyekeztem mindent megtenni annak érdekében, hogy újra itt lehessek ebben a nagyszerű csapatban.

- Mi a legnagyobb haszna a válogatottban elvégzett munkának?
- Az, hogy a világ egyik legjobb edzőjével dolgozhatok, csak kiváló bekkek ellen centerezek, és keményebbek az edzések, mint általában a klubokban.

- Ki az, akire a leginkább felnéz?
- Molnár Tamást említeném. Ô az, aki a Honvédban külön tanítgat, megmutatja a centerszakma fogásait, ha kell, hajt. Jó érzés, hogy kedvel engem.

- Nem féltékeny Papesz?
- Egyáltalán nem, minden szakmai titkot elárul.

- Pólózott valaki korábban a családjában?
- Nem.

- Semmi sportmúlt?
- De, a nagypapám bokszolt. Nagyon jó ökölvívó volt, ha jól tudom, nem is kapott ki soha. Sajnos korán véget ért a pályafutása, mert az egyik meccsén rosszul tették fel az ellenfele kesztyűjét, és egy ütés következtében fél szemére megvakult...

- A szülei is ilyen jegenyefa-termetűek?
- Áááá! Szerintem még egy nyolcvan sincs apukám. Úgy látszik, mindent beleadtak.

- A legközelebbi céljai?
- Szeretnék bajnok- és Euroliga-győztes csapat tagja lenni, az ifiválogatottban is lesz tennivalóm bőven, a juniorválogatottba pedig most kaptam meghívást.

2005. 02. 12.

Forrás: Nemzeti Sport