FACEBOOK

Tizenhét másodperc

Tizenhét másodperc
hozzászólás, 2016.04.23.

Újból le kell játszani egy csaknem másfél hónappal ezelőtt lezajlott ifjúsági mérkőzés utolsó másodperceit. Az eset tanulságos, az óvás elbírálása precedens értékű és ha korábban lett volna ilyen eset, talán a legutóbbi felnőtt Magyar Kupa kimenetele is másként alakul.

Diapolo

Március 12-én játszották le a fiú ifjúsági bajnokság Vasas-BVSC mérkőzését.
 
A meccs 10:10-re állt a befejezés előtt 23 másodperccel. Ekkor a pálya közepénél kiállították az egyik BVSC-játékost. A Vasas a támadás végén kapura lőtt, a BVSC kapusa védett, a kipattanóért folytatott harc alapján a játékvezető kontrát fújt az emberelőnyben lévő hazaiak ellen. Gyors lefordulás, egy-két passz után a BVSC gólt lőtt, 10:11-re alakítva az állást. Ekkor 17 másodperc volt még hátra a mérkőzésből.

A középkezdés előtt a zsűri észlelte, hogy a BVSC előzőleg kiállított játékosa a vízben maradt, folytatni akarta a játékot, pedig ez a kiállítás a harmadik hibája volt, tehát kipontozódott. Ezért a játékot nem indították el, a zsűriasztalnál parázs vita kezdődött a két csapat képviselőinek részvételével. A zsűri a két játékvezetőt magához hívta és tanácskozást kezdett.

Mivel a gól után a játékot nem kezdték el, ezért a kipontozódott játékos szabálytalanságot nem követett el, ekkor csak ki kellett volna küldeni, és a játékot nélküle folytatni. Az ellenőr azonban észrevételezte, hogy BVSC-játékos a kiállítása után - egészen saját csapata góljáig - nem kezdte meg a medence elhagyását, ezt pedig – a VB által tévesnek minősített álláspontja szerint – a játékvezetők kötelezően a játékba avatkozásnak kellett volna minősítsék, és büntetővel kellett volna, sújtsák. Az ellenőr értelmezése szerint ezen ítélet elmulasztása műhibának számít, óvási okot jelent, ezért javasolta a játék visszaállítását a játékos által elkövetett szabálysértés idejére, amikor a mérkőzés állása még 10:10 volt, és azt, hogy a beavatkozás miatti büntetővel folytatódjon a játék.

Végül a játékvezetők - az ellenőr kezdeményezésére - a BVSC gólját visszavonták és ötméterest ítéltek a Vasas javára, az értékesített büntető után pedig 0.21 percre állíttatták az órát. (Az ügy vizsgálata során egyébként egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak az érintettek arról, hogy ki hozta meg a döntést, az ellenőr, az ellenőr és az egyik játékvezető vagy a két játékvezető.)

A BVSC óvást nyújtott be és ennek az óvásnak az illetékes MVLSZ-testülete, a Versenybíró Bizottság helyt adott. Az ellenőri beavatkozás után történteket semmisnek nyilvánította, s elrendelte a mérkőzés folytatását ettől a ponttól vagyis a hátralévő 17 másodperc lejátszását, 10:11-es állásról. Az adott szakasz újrajátszásában csak azok a játékosok vehetnek részt, akik az akkori helyzetben játékra jogosultak voltak. A határozat szerint az akkori mérkőzésen közreműködő személyek (játékvezetők, ellenőr, zsűri) a folytatásban nem szerepelhetnek.

A VB elmarasztalta az ellenőrt és a játékvezetőket is. A bíróknak ugyanis nem volt joguk a megadott, szabályos gól visszavonására, nem történt olyan technikai jellegű esemény, amely erre lehetőséget biztosított volna számukra.

Megállapította, hogy ha a kiállított játékos nem azonnal kezdi meg a pálya elhagyását, az nem minősíthető automatikusan és kötelezően szándékos beavatkozásnak, a játékvezetőknek a körülmények mérlegelésével csak joguk van annak minősíteni. Ha nem ítéltek, akkor vagy nem vették észre vagy a cselekedetet nem minősítették játékba avatkozásnak. Ezt lehet hibának vagy jó döntésnek minősíteni, de hibás döntés óvásra nem adhat okot. Az ellenőrnek viszont csak az óvás megakadályozására, műhiba esetén van a játékvezetők felé utasítási joga, ilyen esetben akár a gól visszavonására is.

A szóban forgó helyzetben viszont az ellenőr bemondása alapján nem vonhattak volna vissza egy szabályszerű, megadott, gólt, ezután pedig nem ítélhettek volna a kizárólagos mérlegelési körükbe tartozó olyan esemény – a medence elhagyásának nem azonnali megkezdése - szankcionálására büntetődobást, amelyet egyikük sem látott. Az ellenőr beavatkozás a VB szerint akkor lett volna jogos, ha a játékvezetők észlelték volna a játékos beavatkozását, ezért sípoltak volna, azonban az ekkor kötelezően megítélendő büntető helyett más ítéletet hoztak volna. Erről azonben ez esetben szó sem volt.

"A játékvezetők az ellenőr hathatós közreműködésével a BVSC-t megfosztották 3, de minimum 1 ponttól és az eredményt megfordítva a Vasast juttatták érdemtelenül 11:10 arányú győzelemhez. A Versenybíró Bizottság azért döntött a VSZ 184 szakasz alapján rendelkezésére álló lehetőségek közül a teljes mérkőzés újrajátszása helyett csak a problémás esetet követő mérkőzésrész újrajátszása mellett, mert úgy ítélte meg, hogy a sportszerűség követelményének jobban megfelel ez, mint ha egy, a medencében szinte már megnyert, de legalábbis el aligha veszthető mérkőzés teljes újrajátszását rendelné el. A VB álláspontja szerint az ellenőr téves szabályértelmezés alapján ítélte a BVSC 10 számú játékosa kiállítása utáni helyben maradását, vagy a kiállítási terület felé történt minimális elmozdulását kötelezően, játékvezetői mérlegelés nélküli, büntetővel sújtandó szabálysértésnek. Így sajnos tévesen élt a Verseny-szabályzat 142. pontja szerinti felhatalmazásával, miszerint nyilvánvaló szabálysértés, műhiba esetén köteles akár a játék megállításával is a játékvezető figyelmét arra felhívni, szükség esetén a helyes döntésre utasítani, melyet a játékvezetők megfontolni, az utasítást pedig végrehajtani kötelesek." - így az első fokú határozat.

Érdekes, hogy az írásba foglalt határozat kitér arra, hogy e balul sikerült próbálkozás ellenére fontos, hogy az ellenőrök aktívan lépjenek fel és játékvezetői műhiba észlelése esetén bátran merjék vállalni a játék megszakításának kockázatát.

Hogy a kiállított játékos zavarta e a játékot, ezt kizárólag a bírók ítélhetik meg, az utólagos változtatást viszont az ellenőr kezdeményezte, amihez nem volt joga, ezt a kezdeményezést pedig a játékvezetők nem utasították vissza. (A játéktér azonnali elhagyása pedig a VB szerint nem minden esetben követelhető, adódhat szituáció, amikor a rövid ideig tartó helyben maradás oldja meg, hogy ne zavarja az illető a játékot. Ezt mindenképpen a bíróknak kell megítélniük, akik ezt meg is tették, s nem láttak szabálytalanságot, csak később, az ellenőr nyomására változtatták meg döntésüket.)

Az első fokú határozatot a Vasas megfellebbezte.

A szövetség fellebbviteli bizottsága az első fokú döntést helyben hagyta.

A vlv úgy tudja, hogy a fellebbezéshez a Vasas az esetről készült videófelvételt is csatolt, amit Fellebbviteli Bizottság annak ellenére megtekintett, hogy a szabályzat szerint kizárólag az óvásra nyitva álló idő alatt benyújtott bizonyítékokat vizsgálhatott volna a VB az elsőfokú eljárásban, a fellebbezés során pedig az általános szabályoknak megfelelően új bizonyítékot nem lehet figyelembe venni. A Fellebbviteli Bizottság nyilván az ügy precedens jellege miatt tekintett el ettől, megvizsgálta a videó tartalmát, és megállapította, hogy a játékos nem avatkozott be a játékba. 

A jogerős határozat szerint a Versenybíró Bizottság kellő körültekintéssel, kellő megalapozottsággal hozta meg döntését, a Vasas által benyújtott videó pedig nem bizonyította, hogy a kiállított  BVSC-játékos aktiválta volna magát a kiállítás után és beavatkozott volna a mérkőzésbe. A másodfokú döntést tartalmazó határozatot a fellebbviteli testület három tagja, Beck György, Kovács István és Szívós István írta alá.

Fellebbezésre már nincs mód, a Vasas megfelelő bírósági fórumon támadhatja meg a határozatot.

A 17 másodperc újrajátszásának időpontját a szövetség Versenyirodája jelöli ki.

Érdekesség, hogy ma délután a Szőnyi úton a BVSC és a Vasas felnőtt csapata játszik mérkőzést a bajnokság középszakaszának utolsó fordulójában.

Érdemes végiggondolni a másodfokon lezárult ügy részleteit, mert a döntés precedensértékű.

A Magyar Kupa legutóbbi négyes döntőjében, az OSC-Eger meccsen kicsit hasonló eset történt, a mérkőzés után derült ki egy szabálytalanság ami - ha észreveszik és büntetik - befolyásolhatta volna a telálkozó kimenetelét. Akkor a szenvedő fél, az OSC óvott, ám az óvást a sportág érdekeire hivatkozva még aznap este visszavonta, nem akarván, hogy  másnap, a kupadöntő napján újra kelljen játszani egy kemény elődöntőt - amennyiben az óvásukat elfogadják. A mostani döntés alapján azonban visszamenőleg megállapítható: amennyiben elfogadják az óvást, valószínűleg csak 6.33 percet kellett volna lejátszani, azt az időt, ami a nem észrevett szabálytalanságkor még hátra volt a meccsből...

A felvetés persze csak elméleti jelentőségű, hiszen az óvás elbírálása az ifimeccs ügyében elég hosszadalmas volt, nem valószínű, hogy az egri kupa-final four idején egyetlen éjszaka alatt megszületett volna a jogerős döntés.